A ferences rend női ága, a Klarissza apácarend alapítója már 1252-ben távközvetítésen nézte a karácsonyi szentmisét a legenda szerint. Ezért lett a televíziózás védőszentje- és védelmét élvezik a monitorok, a számítógépek és az internet is. Hogyan jöhetett létre az 1252-es távközvetítés? Tóth János írása.

Klára, a Ferences-rend női ága, a Klarissza apácarend alapítója 1194. július 16-án született az olaszországi Assisiben a gazdag és nemes Offreducci-Favarone család elsőszülött leányaként.  A családban fontos volt a vallásos nevelés, így a latin nyelvet is megtanulta. Assisi Szent Ferenc volt a plébánosuk abban az időben. Klárát prédikációi annyira lenyűgözték hogy elhatározta: Krisztusnak szenteli életét. A döntést családja ellenezte -  így  1211. virágvasárnapját követő hétfőn, 18 évesen elszökött  több leánytársával az Assisitől délre, az erdőben fekvő Porciunkula-kápolnába, melyet Assisi Szent Ferenc újított fel és használt - Ferenc itt avatta szerzetessé Klárát. 

Családja erőszakkal kívánta visszavinni a kápolnából, de „egyik kezével megragadta az oltárterítőt – ezzel menedékjogot kért a templomtól –, másik kezével lekapta fejéről a kendőt, hogy a rokonok láthassák kopaszra nyírt fejét, ezzel jelezve visszavonhatatlan szándékát”. Hogy elkerülje rokonai további zaklatását, a San Agnelo-kolostorba menekült.

Később ez változott: mikor Klára egy kis zárdát építtetett az általa alapított rend apácái számára, kisebbik húga és édesanyja is csatlakozott a rendhez.

A klarissza rendet Assisi Szent Klára és Szent Ferenc alapította 1112-ben. Ez a római katolikus egyház egyik legszigorúbb női szerzetesrendje, a ferences első rend női ága. A klarisszák életét a teljes evangéliumi szegénység, a szigorú zárt életmód (klauzúra), a folyamatos ima és a kétkezi munka határozza meg. Nem birtokolhatnak saját vagyont, közösségeik teljesen az isteni gondviselésre és az adományokra hagyatkoznak. Fő küldetésük a világ elől elvonultan végzett engesztelő ima és az állandó istentisztelet. Magyarországon a középkorban rendkívül fontos szerepet játszottak. Legismertebb történelmi központjuk az óbudai klarissza kolostor volt, amelyet Nagy Lajos király anyja, Piast Erzsébet királyné alapított. A török hódítás és a későbbi jozefinista rendeletek visszavetették működésüket, de a rend lelkisége ma is élő hagyomány.

Assisi Szent Klára 1244-től 1253-as haláláig ágyban fekvő beteg volt. Gyengélkedése azonban már az 1220-as években elkezdődött - így élete utolsó 28 évét súlyos szenvedésben töltötte. Betegségét a fiatalkori, radikális aszkézis és önsanyargatás váltotta ki: a jéghideg kőpadlón aludt, és állandóan böjtölt. A források szerint súlyos ízületi gyulladás, sorvadás vagy tuberkulózis gyötörte, emiatt teljesen elveszítette a járás képességét. Mozgásképtelensége ellenére az ágyban felülve folyamatosan dolgozott, oltárterítőket készített szegény templomoknak. Innen irányította a teljes klarissza rendet is. Szellemi tekintélyét mutatja, hogy IV. Ince pápa személyesen kereste fel a betegágyánál, hogy jóváhagyja a rend reguláját. Klára betegként is tett csodákat. 1240-ben hordágyon vitette magát a kolostor kapujához, és az Oltáriszentséget felmutatva elűzte a támadó szaracén katonákat. 

A televízió, internet és a számítógépek védőszentje

1252 karácsonyán Assisi Szent Klára a San Damiano kolostorban feküdt ágyhoz kötötten. Mélyen elszomorította, hogy nem vehetett részt a nővérekkel az éjféli szentmisén. Isten ekkor különleges látomással vigasztalta meg: cellája falán teljes tisztaságban látta és hallotta a távoli, assisi Szent Ferenc-bazilikában zajló karácsonyi liturgiát. Ez a középkori, misztikus „távközvetítés” tökéletes párhuzama lett a modern technológiának. XII. Piusz pápa ezért 1958-ban hivatalosan is a televíziózás védőszentjévé nyilvánította Szent Klárát. A technika fejlődésével az egyházi hagyomány és a hívők köre ezt a védelmet kiterjesztette a modern képernyőkre, a monitorokra és a számítógépekre is. Klára története így köti össze a 13. századi ferences lelkiséget a mai digitális korral.

Klára végül 1253. augusztus 11-én halt meg és két évre rá,  1255-ben IV. Sándor pápa már szentté is avatta. Ünnepét felvették a római naptárba augusztus 12-re, ehhez kötődően alakult ki hagyományosan a Klára névnap. A vallási ünnepét 1969-ben a katolikus egyház egy nappal visszahozta a naptárban, halálának napjára, augusztus 11-re.

Ő lett Assisi városa védőszentje, sírja csodás gyógyulásokról híres. Ennek nyomán számos népének megörökíti életét, mint a következő:

"Szüz Apáczák ékes fénye,

szüzesség illatos tömjénnye;

Szent Klára, korok reménye;

mindenik Szüznek Lelki nénnye.

 

Menyben indúlván Szent Klára,

Intél gyönge Szüzeket arra,

Hogy nézzenek Kereszt fára,

S' ott találnak igaz mátkára.

 

Azon Szent Klára örülhecz,

Hogy velünk Menyböl nagy jòt tehecz;

Jesusnál Pátrónánk lehecz,

Minket ugy minden jóra vehecz.”

(Cantus catholici. Kassa 1674.)

 

Klára a magyar néphagyományban

 

Klára napja a magyar hagyományban is élő ünneppé vált és számos, főleg időjáráshoz kapcsolódó jóslás maradt meg a naphoz kapcsolódva. Ha Klára napján fúj a szél, akkor a népi megfigyelés szerint hamar beköszönt az ősz.

A napos, meleg Klára-napi idő jó szőlőérést és bőséges bortermést jósol, míg az esős idő a gazdag káposzta-termést jelez előre. Szent Klára a hímzőnők, a mosónők, a varróleányok - és persze a televíziósok, netezők, számítógéppel dolgozók védőszentje.

 

cover:  Robynne O on Unsplash

 

Források:

 

XII. avg. Szent Kláráról, részlet – In. Katolikus egyházi énekek, Régi magyar költők tára XVII. század (Magyar Elektronikus Könyvtár)

 

Szent Klára művei és életének forrásai: (fordította: Balanyi György) In.: Ferences források 3. 1993.

 

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/08/11/_szuz_apaczak_ekes_fenye_assisi_szent_klara