Béres János Furulyaiskolája zeneoktatási alapmű - zenészgenerációk tanultak belőle furulyázni az elmúlt 60 évben. Ez a kotta és a mester saját tervezésű rézfurulyája nyitotta meg a hangszeres zene bonyolultnak és elérhetetlennek tűnő világát rengeteg gyerek előtt - mert ezen könnyű volt megtanulni olyan szinten, hogy a növendék hamar megérezhesse a muzsikálás élményét. Az Óbudai Zeneiskolát is neki köszönhetjük. Ma lenne 96 esztendős.
Gyerekkor és tanulmányok
Béres János 1930. március 28-án született a Borsod megyei Gagybátorban, paraszti családban. Gyermekéveit az élő hagyomány közegében töltötte, szüleitől és a falu embereitől tanulta a népdalokat, népmeséket, néptáncot és a kézművességet. Már kisgyerekként a saját maga faragta furulyán játszott, és 1948-ban, mindössze 18 évesen megnyerte a centenáriumi országos zenei versenyt. 1955-ben végezte el az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa–magánének szakát, de a népzene és a furulya maradt élete központja.
Kodály és Béres
1951-ben beszélt először Kodály Zoltánnal, akivel innentől szoros szakmai kapcsolatot ápolt. Kodály javaslatára állt Béres tanárnak és elkezdte a kodályi módszertan alkalmazását a népzeneoktatásban. Kodály támogatásával Béres nemcsak művész, hanem a kodályi elvek népi hangszeres megvalósítója is lett. Végül 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát.
Rádió, koncertek
Béres János 1951-től 1953-ig az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulya szólistája volt, ezzel párhuzamosan a Rádióban kezdett tevékenykedni. 1951 és 2005 között a Magyar Rádióban hihetetlenül sokat tett a népzene megismertetéséért: ő indította el a rádió vidéki népzenei felvételeinek készítését és , 9 országos népzenei fesztivált szervezett. Emellett koncertezett: Európában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és az Egyesült Államokban is megismertette a magyar népzenét. A magyar népzene gyöngyszemei sorozatban négy lemez őrzi felvételeit.
A Furulyaiskola
1965-ben írta meg a legendás háromkötetes Furulyaiskolát a Kodály-módszer irányelvei alapján készült. A tankönyvsorozat forradalmasította a furulyaoktatást - Béres még saját fejlesztésű Béres-furulyát is készített, hogy a tömeges igényt ki lehessen elégíteni. Módszertanát több százezer példányban adták ki, később más nyelvekre is lefordították. Munkássága révén a furulya az ének-zene órák és a zeneiskolai fúvós oktatás alaphangszerévé vált.
Béres találmánya nem a hagyományos népi vagy művészfurulya „utódja” volt, hanem egy pedagógiai innováció – egyszerű, olcsó, könnyen tanulható réz furulya, ami forradalmasította a magyar zeneiskolai furulyaoktatást. Körülbelül egy évig kísérletezett, mire kialakult a megfelelő fogásrendszer, és 1958-ban kapta meg rá a szabadalmat. Rézcsőből (függönypálca vagy építőipari rézcső) készült. Béres eleinte saját maga faragta/fúrták a hangszereket, később nagyobb tételben a Metalloglobus cégnél vágatott rézcsövekből. A Béres-furulyán egyszerűsített, új fogásrendszert alkalmazhattak a növendékek, amely sokkal könnyebben volt tanulható, mint a hagyományos (barokk vagy népi) furulyáké. Béres kifejezetten úgy alakította ki, hogy gyerekek és kezdők gyorsan tudjanak tiszta hangokat és dallamokat produkálni, minimális technikai akadályokkal. A hangszerrel a mester célja kifejezetten az iskolai használat, a tömegoktatás volt - egy pedagógiai hangszert alkotott, ami a Kodály-módszer szellemében a zenei anyanyelv elsajátítását segíti.
Az Óbudai Népzeneiskola
A III. kerületi Mókus utcai Állami Zeneiskola igazgatója, Till Ottó kérte fel Bérest, hogy szervezze meg a népzeneoktatást az intézményben. Béres lelkesen állt neki a feladatnak, olyannyira, hogy 1975-ben z intézményből kivált a tanszék és megalakult ezzel az ország első önálló népi hangszeres zeneiskolája, a máig is működő Óbudai Népzenei Iskola. Az intézmény a kodályi zenei anyanyelv-eszményt és a hagyományos népzenei kultúrát ötvözte modern oktatási keretek között. Béres itt nemcsak tanított, hanem az iskola szellemiségét is meghatározta: a népzene nevelő erejére, a közösségépítésre és a hagyományok élő továbbadására helyezte a hangsúlyt. Az Óbudai Népzeneiskola ma is a magyar népzeneoktatás egyik legfontosabb műhelye.
Díjak, elismerések
Béres János munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010), Kossuth-díj (2014). Megkapta a Magyar Művészetoktatásért díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét és számos rádiós nívódíjat. 2022-ben, 92 éves korában hunyt el, de hagyatéka – a Furulyaiskola, az Óbudai Népzeneiskola és a Kodállyal közös szellemiség – ma is él.
cover: Fortepan / Fortepan
