Arcképcsarnok

Magyarosaurus, hírszerzés, gépeltérítés

18 évesen találta a Magyarosaurust, 20 évesen már Albániában utazgatott, hogy megismerje "Európa szegény gyerekeit". Néprajzosból hírszerző lett, és nevéhez fűződik az európai repüléstörténet első fegyveres gépeltérítése. Három éven át barangolt motoron Európában fosszíliák után kutatva.149 évvel ezelőtt, 1877 május 3-án született az egyik legkalandosabb életű magyar tudós.

Zöld az erdő zöld a hegy is

"Orsós Jakab tudása archaikus tudás. Egy bölcsnek, egy mesemondónak a tudása. Sokkal többet tud, mint amennyit egy ember tudhat. Amikor elmegy egy-egy iskolába cigánygyerekek közé és beszél nekik, akkor mindig az emberi egyenlőségnek és az emberi méltóságnak az eszméjét vagy a vágyát adja tovább" - írta Nádas Péter Orsós Jakabról, akinek a magyar cigány himnuszt köszönhetjük.

Elhunyt Sebő Ferenc

Sebő Ferenc halálhírét a Sebő együttes közölte közösségi oldalán április 27-én. Februári, 79. születésnapjára írt cikkükkel búcsúzunk a Kossuth-díjas előadóművész-zeneszerző-zenetudóstól.

A polgár az emigrációban

Hogyan élt Márai és Lola az emigráció éveiben? Miért tiltotta meg az író művei kiadását itthon? Olaszország, a Szabad Európánál töltött évek és Amerika, Lola, Jánoska, regények és naplók cikkünk második részében a Márai-emlékév zárásakor.

Egy polgár élete

Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 1900. április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Furulya függőnyrúdból, amin mindenki megtanulhat játszani

Béres János Furulyaiskolája zeneoktatási alapmű - zenészgenerációk tanultak belőle furulyázni az elmúlt 60 évben. Ez a kotta és a mester saját tervezésű rézfurulyája nyitotta meg a hangszeres zene bonyolultnak és elérhetetlennek tűnő világát rengeteg gyerek előtt - mert ezen könnyű volt megtanulni olyan szinten, hogy a növendék hamar megérezhesse a muzsikálás élményét. Az Óbudai Zeneiskolát is neki köszönhetjük. Ma lenne 96 esztendős.

Háromszéktől a Himalájáig

Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Kallós Zoltán 100.

Kallós Zoltán nem csupán megfigyelője, hanem aktív dokumentálója és közvetítője is volt a paraszti kultúra 20.századi gyors átalakulásnak. Gyűjtései révén olyan kulturális értékeket mentett meg, amelyek a 20. század második felére nagyrészt eltűntek volna. Ma 100 éve született. Tóth János jubileumi írása.

Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán

Hogyan lett Bartók egy véletlenül meghallott éneklő cselédlány dalának lejegyzőjéből a 20. század egyik legnagyobb népdalgyűjtője és népzene-szakértője? Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni és mi kellett ahhoz, hogy rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek? Bartók Béla 145 éve született. A népi.kultura.hu születésnapi cikkében a hatalmas életmű népzenei, zenegyűjtési oldalát mutatja meg Tóth János a néprajztudomány nézőpontjából.

Az összehasonlító módszer úttörője

Négy nyelven beszélt, kutatott Afrikában, Ázsiában, Franciaországban, Angliában - és persze szinte mindenütt a Kárpát-medencében. A Néprajzi Múzeum gyűjteményének egyik megalapozója és az összehasonlító módszer egyik első hazai alkalmazója. Mindössze 34 évet élt, mégis a magyar néprajztudomány egyik meghatározó alakjaként tartjuk számon. Tóth János írása.

Tíz nyelven beszélő multiinstrumentalista volt a Tenkes kapitánya zeneszerzője

Mi a közös a Tenkes kaptányában és az idén 51 éves s Vujcsics zenekarban? Vujcsics Tihamér. A népzenekutató és zeneszerző ma lenne 97 esztendős. Multiinstrumentalista és nyelvzseni volt; hihetetlen sokszínű életet élt - és fiatalon (45 évesen) hunyt el repülőbalesetben.

Fotós, világutazó, szociográfus

Balázs napján született - és a Balázs nevet kapta. Megmentette a merénylettől Kossuthot Törökországban, barátságot kötött Victor Hugoval és tőle tanult fotózni is. Mítoszt teremtett és megalapozta a szociográfia műfaját. Orbán Balázs február 3-án lenne 197 esztendős. Tóth János írása.

A zene mindenkié!

„Egészséges nemzet életének annyira szerves része, hogy ott találjuk mindenütt: jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. Mindig a nemzeti élet satnyulásának jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul.” - írta Kodály 1906-ban. De hogyan került életművének középpontjába a népzene? Tóth János írása Kodály születésének 143. évfordulóján.

Akinek a neve „lekopott" a Kodály-módszer nevéről

Az ember, aki néptanítóként még a fronton és a hadifogságban is a kultúránk egyik legkifejezőbb leképezésével, a dallal, az énekkel tanította az embereket - hol túlélni, hol pedig megélni. A zenepedagógus, akinek vezetékneve „lekopott" az Ádám-Kodály módszer elnevezéséből. De miért? Hogyan? Tóth János írása.

Fonográffal úttalan utakon

Vikár Béla volt az első európai etnográfus, aki fonográfot használt gyűjtőútjai során. Az eszköz ekkor még nagy, nehéz és rendkívül sérülékeny volt — mégis megérte vigyázva körbevinni a Kárpát-medencén Székelyföldtől Somogyig. Vikár és kísérő napszámosa képe, hátukon a fonográffal a magyar vidék részévé vált a 19-20. század fordulóján. Vikár alapozta meg a népzenegyűjtés technikai metodológiáját - amelyet később Kodály és Bartók is követett. 2025. április elsején lenne 166 éves. Maronics Anna írása.

Az ambivalens professzor és miniszter

Helyezkedőművész vagy opportunista? Károkat okozott vagy értéket teremtett? Ortutay Gyula mai napig megosztó személyiség. A titkos kommunista aki bejáratos a Horthy-rendszer legfelsőbb köreibe és nyíltszínen kisgazda. Az egykori piarista diák, aki államosította az egyházi iskolákat, mint miniszter. Vagy épp a kutató, aki feloszlatta a kutatóintézetet — és még sorolhatnánk. Soroljuk is. Ortutay Gyula különös karrierje és néprajzkutatói munkássága Tóth János és Maronics Anna írásában.

Aki oltókéssel menti az örökséget

Emlékeim közt sokszor felbukkan egy almafa a nagyapám kertjéből. Nagyjából tíz éves lehettem akkor, amikor ráeszméltem, hogy gyümölcséréskor háromféle almát termett. Mindaddig nem volt rá figyelmem, csak élveztük, amit adott az a fa és almáit jóízűen majszoltuk az ólak és a kert között szaladgálva. De akkor megkérdeztem nagyapámat, hogy ez meg hogy lehet. A háromféle termés. Ekkor került először a kezembe oltókés. És akkor megtanultam, bár utána sokáig nem használtam ezt a tudományomat. Ki gondolta volna, hogy néhány évtizeddel ezután találkozom majd valakivel, aki az oltókésével menti hagyományainkat? Tóth János írása.

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Karácsony Sándor

Tanárként, kutatóként, filozófiai gondolkodóként Karácsony Sándor: alap. Miért is az? Mert mindennek, amihez nyúlt, figyelte a társaslélektani hátterét. A magyar pedagógia, tanítás a magyar lét alapja kellene legyen. Hogy amit felépítünk, ne idegen mintákat kövessen, hanem szervesen épüljön fel abból, ami a mi rendkívül gazdag kulturális örökségünk. Ezt ismeri fel Karácsony Sándor a 20. század első felében. Tóth János írása.

Csoóri 95

95 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas és Herder-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Csoóri Sándornak a táncházmozgalom kialakulásában kulcsszerepe volt. Azt mondják róla: ő volt a hetvenes években a magyar kulturális élet garabonciás szelleme. Tóth János írása.

Gömörből a világ folklórkutatásának élvonalába

Mit tud egy lokálpatrióta hazafi kutatómunkája révén tenni szűkebb pátriája és hazája érdekében? Ujváry Zoltán etnográfusként egy család életén át mutatta meg a világnak, mit jelent a történelem viharai közt hontalanná lenni a szülőföldön. Tóth János írása.

A magyar lélek formái

Lükő Gábor életműve ráirányította a figyelmet a teljes magyar kultúra szellemi egységére. Felfogásában a kultúra minden megnyilvánulása – a népművészet és a folklór, a nyelv és a költészet – egyazon magasabb szellemi valóság megnyilvánulása, szimbolikus üzenete, és mint ilyen, jelentést hordoz, sőt egyetlen összefüggő rendszeren belül lehet csak mindezt értelmezni. Tóth János írása.

A vándordiák útja az Akadémiáig

Györffy István volt a magyar néprajz egyik első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Neve a Györffy István Kollégium, illetve a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) mozgalom révén vált ismertté Magyarországon. Tóth János írása.