Arcképcsarnok

Fonográffal úttalan utakon

Vikár Béla volt az első európai etnográfus, aki fonográfot használt gyűjtőútjai során. Az eszköz ekkor még nagy, nehéz és rendkívül sérülékeny volt — mégis megérte vigyázva körbevinni a Kárpát-medencén Székelyföldtől Somogyig. Vikár és kísérő napszámosa képe, hátukon a fonográffal a magyar vidék részévé vált a 19-20. század fordulóján. Vikár alapozta meg a népzenegyűjtés technikai metodológiáját - amelyet később Kodály és Bartók is követett. 2025. április elsején lenne 166 éves. Maronics Anna írása.

Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán

Hogyan lett Bartók egy véletlenül meghallott éneklő cselédlány dalának lejegyzőjéből a 20. század egyik legnagyobb népdalgyűjtője és népzene-szakértője? Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni és mi kellett ahhoz, hogy rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek? Bartók Béla ma lenne 144 éves. A népi.kultura.hu születésnapi cikkében a hatalmas életmű népzenei, zenegyűjtési oldalát mutatja meg Tóth János a néprajztudomány nézőpontjából.

Az ambivalens professzor és miniszter

Helyezkedőművész vagy opportunista? Károkat okozott vagy értéket teremtett? Ortutay Gyula mai napig megosztó személyiség. A titkos kommunista aki bejáratos a Horthy-rendszer legfelsőbb köreibe és nyíltszínen kisgazda. Az egykori piarista diák, aki államosította az egyházi iskolákat, mint miniszter. Vagy épp a kutató, aki feloszlatta a kutatóintézetet — és még sorolhatnánk. Soroljuk is. Ortutay Gyula különös karrierje és néprajzkutatói munkássága Tóth János és Maronics Anna írásában.

Aki oltókéssel menti az örökséget

Emlékeim közt sokszor felbukkan egy almafa a nagyapám kertjéből. Nagyjából tíz éves lehettem akkor, amikor ráeszméltem, hogy gyümölcséréskor háromféle almát termett. Mindaddig nem volt rá figyelmem, csak élveztük, amit adott az a fa és almáit jóízűen majszoltuk az ólak és a kert között szaladgálva. De akkor megkérdeztem nagyapámat, hogy ez meg hogy lehet. A háromféle termés. Ekkor került először a kezembe oltókés. És akkor megtanultam, bár utána sokáig nem használtam ezt a tudományomat. Ki gondolta volna, hogy néhány évtizeddel ezután találkozom majd valakivel, aki az oltókésével menti hagyományainkat? Tóth János írása.

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Karácsony Sándor

Tanárként, kutatóként, filozófiai gondolkodóként Karácsony Sándor: alap. Miért is az? Mert mindennek, amihez nyúlt, figyelte a társaslélektani hátterét. A magyar pedagógia, tanítás a magyar lét alapja kellene legyen. Hogy amit felépítünk, ne idegen mintákat kövessen, hanem szervesen épüljön fel abból, ami a mi rendkívül gazdag kulturális örökségünk. Ezt ismeri fel Karácsony Sándor a 20. század első felében. Tóth János írása.

Csoóri 95

95 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas és Herder-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Csoóri Sándornak a táncházmozgalom kialakulásában kulcsszerepe volt. Azt mondják róla: ő volt a hetvenes években a magyar kulturális élet garabonciás szelleme. Tóth János írása.

Gömörből a világ folklórkutatásának élvonalába

Mit tud egy lokálpatrióta hazafi kutatómunkája révén tenni szűkebb pátriája és hazája érdekében? Ujváry Zoltán etnográfusként egy család életén át mutatta meg a világnak, mit jelent a történelem viharai közt hontalanná lenni a szülőföldön. Tóth János írása.

A magyar lélek formái

Lükő Gábor életműve ráirányította a figyelmet a teljes magyar kultúra szellemi egységére. Felfogásában a kultúra minden megnyilvánulása – a népművészet és a folklór, a nyelv és a költészet – egyazon magasabb szellemi valóság megnyilvánulása, szimbolikus üzenete, és mint ilyen, jelentést hordoz, sőt egyetlen összefüggő rendszeren belül lehet csak mindezt értelmezni. Tóth János írása.

A vándordiák útja az Akadémiáig

Györffy István volt a magyar néprajz egyik első professzora, a tudomány egyik hazai megteremtője. Neve a Györffy István Kollégium, illetve a belőle kinövő Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) mozgalom révén vált ismertté Magyarországon. Tóth János írása.