Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves - vagyis: ha márciusban nem esik, áprilisban majd fog. És amit mindenki ismer: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! Mit vártak a régiek az első tavaszi hónaptól?
Márciusban Kárpát-medence szerte megérkezett az enyhülés - Erdély havasaiban később, az Alföldön hamarabb. Mindenütt a március volt a mezőgazdasági munkák kezdete, a méhek kiengedésének ideje. A március a gyümölcsoltás, a márciusi búza és a konyhakerti növények vetésének hava.
Gergely - március 12.
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A szólás: „Megrázza még szakállát Gergely” arra figyelmeztet, hogy még előfordulhat havazás is. Ugyanakkor már a vetés is megkezdődött: Csépán hagyományosan Gergely hetében vetették a krumplit. Másutt alkalmasnak tartották Gergely napját - szakállrázás kockázata ide vagy oda - a búza, rozs, hüvelyesek vetésére odakint - és a palántának való mag földbe tételére a szoba melegében. Szlavóniában Gergely és József napja között vetik a lent. Topolyán ezen a napon szórták el a mákot - hitük szerint Gergely megóvta a férgesedéstől.
Sándor, József, Benedek Március 18.19,21.
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, a jászdózsaiak a fehér bab vetőnapjának tartották. Sándorkor vetett magról erős lesz a termés. Sok helyütt térfálkoztak azzal, hogy a madaraknak Szent József „osztja a sípot" - mert jellemzően ekkortól, március közepétől szólt mindenütt a madárdal.
József napja volt a bukovinai magyarok körében a tavasz első napja, szigorú dologtilalommal. Szlavóniában is tisztelet és rítus övezte a napot: mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie - hogy méltón köszönthesse a dolgos év kezdetét.
Az Alföldön úgy vélik, a József-napi szivárvány megfigyelése a terméshozamra segít következtetni. A széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. A Mura-vidéken is jósoltak József napjából - de itt az időjárásra: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor.
József eresztette ki a méheket is. Algyőről maradt ránk egy rigmus: „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!”
Benedek napján Göcsejben egész évre gyógyír készült: az ekkor szentelt zsír és fokhagyma egész évben orvosságként szolgált. Rábagyarmaton hagymát vetettek - mert úgy tartották, segít a felfúvodott marhákon egész nyáron. A bukovinai székelyek az időt figyelték: úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
Gyümölcsoltó Boldogaszony - március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja a katolikus egyház szerint az Angyali Üdvözlet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napja. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. Sőt, az ekkor oltott fa különleges erővel bír: nem szabad sosem letörni az ágát vagy levágni azt, mert vérezne. Az Ipoly vidéki falvakban nem vérzéstől, hanem szerencsétlenségtől tartottak és nagyon vigyáztak az ekkor oltott fákra - hogy nehogy eltörjön vele együtt a szerencse is.
Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Palicson, Bácsszőlősön, Kispiacon a békákat figyelik. Ha ezen a napon megszólalnak, úgy vélik, még negyven napig hideg lesz.
forrás: Néprajzi Lexikon
