Április 24-e Szent György nap az állatok első kihajtásának napja, tisztító és rontás-elhárító nap a néphagyományban. De mi köze ennek Szent Györgyhöz és a sárkányhoz?
Szent Györgyöt Vasszentnek is nevezik legendás ereje és kitartása miatt. A legendás férfiú i.sz. 4. században Diocletianus katonája volt és mártírhalált halt hitéért. Hőstetteiről több, mint 500 évig meséltek. A Sárkányölő előnevet pl. egy 11. században lejegyzett legendának köszönheti.
Eszerint Szent György Líbia Silena nevű városát szabadította meg a lakóit évek óta rettegésben tartó sárkánytól. A mérges, embert ölő lehelletű szörnyeteget a silenaiak csak úgy tudták távol tartani a várostól, ha minden nap egy bárányt és egy leányt áldoztak fel neki.
Szent György és a sárkány legendájára emlékszik a néphagyomány, mikor a gyíkoknak és a kígyóknak tulajdonít mágikus erőt ezen a napon. A Szent György napon napon megfogott gyík torkának és a gyerekek torkának megsimítása óvott a torokgyíktól, volt, ahol úgy tartották: gyógyítani lehet azzal a kézzel, amely ezen a napon gyíkot érintett.
A Szent György-napi kígyók is fontosak voltak - de velük megharcoltak a csodáért, mint György a sárkánnyal. Ha a ha a legény ezen a napon ütött agyon egy kígyót, a pálcával varázslatot tudott tenni: ha megérintett vele egy leányt, az ragaszkodott hozzá élete végéig. Másutt az agyonütött kígyó nyelve végét ostorba rejtve a disznókonda egybentartásáról gondoskodott a Szent György napon leölt csúszómászó.
A magyar népi kultúrában Szent György emléke és a rómaiak pásztorünnepe mosódik össze - amely pár napra van csak egymástól.
A római pásztorünnepen, a Parilia ünnepén április 21-én a római pásztorok tisztító-rituálékat vittek végbe: kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérággal az istállót, a jószágot és magukat is, és szalmatűz füstjével megtisztítottak mindent a rontástól. Este tüzet ugrottak. (Érdekes, hogy később a legendák erre a napra tették Róma építésének kezdőnapját is.)
A magyar népszokások szerint ez a nap az állatok első kihajtásának napja - így nagy jelentősége volt annak, mivel hajtják ki a csordát és hogy min át - vagyis mitől kerüli el a rontás vagy mi hoz termékenységet.
Gyakori a hajtáshoz a zöld gally, csipkebokor vessző - amelyből később használati tárgyat, pl. vajköpülőt faragtak. Több helyütt hajtották istállóajtóban keresztbe tett vesszőkőn át a marhákat, amelyeket a gulyás aztán magával vitt, ezzel terelte az állatokat a mezőre - hogy megóvják őket a boszorkányok rontásától. A Hortobágyon megfüstölik a jószágot a rontás ellen és ezen a napon áldják meg a lovakat is.
Szent György naphoz kapcsolódik a boszorkányokkal kapcsolatos hiedelemkör tetemes része is. Ezen a napon lehetett hatékonyan védekezni a rontás ellen a ház kapuján keresztet formázó tüskés ágakkal, fokhagymával és füstöléssel nyert oltalmat a hajlék egész évre az ártó boszorkányok átkai elől.
Mikor a házról, lakóiról és a jószágról már gondoskodtak, elmosták a tejesköcsögöket gyógyfüvekkel, hogy a boszorkányok el ne lophassák a tejet, és megfüstölték az istállót is, hajnalban pedig harmatot szedtek: harmatos füvön húzták át kötényüket vagy az abroszt, hogy a föld erejét begyűjtsék. A harmatból cseppentettek a tejbe, a tehénre, a vetésre - de akár a készülő kenyér tésztájába is juttattak - mindenhová, ahol gyarapodást, erőt, gazdagságot reméltek.
A Szent György nap előtti hétvégén számos Kultúrpajta és Tündérkert vár érdekesnél érdekesebb programokkal! Böngéssz az eseménynaptárban - és találj rá kedvenceidre!
