A régieknek a csízió segített emlékezni és számolni. Ma úgy mondanánk: mnemotechnikai segédeszköz. Rövid, verses naptár - scrabble és matematika. Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának első írásos említése egy csízióból maradt ránk.

A márciusi csízió

A csízió olyan középkori memória-segéd, amit alkalmazni majdhogynem bonyolultabb, mint megjegyezni a memorizálandó adatot. Hogy miért?

Böjtmás hóban én csudálom, hogy mivel Gergely sert nevel, kivel fecskés Benedek Szűz Máriával almát olt.

Ez az 1540-es Székely István féle öröknaptárból ránk maradt egyik legrégebbi magyar nyelvű csízió.  Március csíziója. A rigmus annyi szótagból áll, ahány napos az adott hónap. A szótagok jelezték  a jeles napot magát. Itt a 25. szótag : MÁ. Aki értette a csíziót, ebből tudta: március 25-én jött el az áldás, az angyallal MÁriához.

Nem egyszerűbb megjegyezni?

Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.

Március 25-e a római katolikus egyházban az Angyali Üdvözlet főünnepe, a születés hírüladása (Annuntiatio Beatae Mariae Virginis). Gábriel arkangyal ezen a  napon közölte Szűz Máriával: Isten Fiát fogadja méhébe.  (Az ünnep dátuma Jézus december 25-ei születésnapjából visszafelé számolt kilenc hónap - így jött ki március 25. 

 

Liturgikus szempontból Gyümölcsoltó Boldogasszony máig mozgó ünnep: ha március 25. nagyböjt utolsó hetére (Húsvét előtti hétre) esik, akkor az ünnepet átteszik húsvét utáni időszakra (általában április elejére). Idén március 25. még a böjtbe esik, tehát rendes napján ünneplik a katolikus hívek is.  A néphagyományban viszont - a liturgiától függetlenül - mindig március 25. a gyümölcsoltás napja. Időjárási megfigyelések szerint ekkor már biztonságos volt az oltás, nem fenyeget komoly fagy.

Analógiás mágia

A szokásokat gyakran meghatározó analógiás mágia rendszerét alkalmazva azért kell ekkor oltani, mert  a fák ezen a napon könnyen „befogadják” az oltóágat -  és bő termést hoznak. Így lett a  nap  a gyümölcsfák oltásának, szemzésének a napja és különösen kedvezőnek tartották a termékenység-varázslatokra is. 

A naphoz kapcsolódó szokások

Oltás, szemzés: A fák oltását és szemzését Kárpát-medence szerte hagyományosan ezen a napon kezdik. Aki ezen a napon olt, annak fája „áldott”.

Termékenység: Ószentivánon (ma: Tiszaliget)  úgy tartották,  hogy a gyermekáldásra váró asszonynak ezen a napon kell „szorgoskodnia” a férjével – akkor biztosan megfogan.

Tiltások és hiedelmek:

Gönczi Ferenc gyűjtésében maradtak ránk a naphoz kapcsolódó népi hihedelmek  Lendvavásárhelyről és Babosdöbrétéről. 

 „A mely fát e napon ojtanak be, azt nem szabad letörni, vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ily fát levág, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Mert az annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni s elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniuk. Ilyen fákról azonban igen jó ojtani, mert bőtermő fa lesz. "

Az Ipoly-vidéken még a széltől is óvták az új oltványokat. Egy horrorba hajló legendánk is van Nagykanizsáról.

A történet szerint az egyik Inkey báró féktelen gőgjében épp az ünnep napján rendelte el, hogy vágják ki legszebb gyümölcsfáit. De csak egyet vágtak ki,  mert azonnal hatalmas hangyasereg bújt elő a tövéből és rátámadtak a báróra. Hiába zárkózott előlük szobájába, szenvedéseibe végül belehalt. A legenda vége azzal riogatta hallgatóságát, hogy a bárót Gyümölcsoltó Boldogasszony estéjén ravatalozták föl, de reggelre már csak a csontjai maradtak. A család a történtek után engesztelésül végül - Inkey Boldizsár megrendelésére- építtette meg a ma is látható barokk családi kápolnát Nagykanizsa mellett.

Áldáskereső rítusok: Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszóra megrázzák a fákat, hogy bőven teremjenek. Csíkban piros szalagot kötnek az oltványokra igézet ellen. Tápiógyörgyén keresztet rajzolnak a törzsre. Szegeden az ekkor oltott fáról később sem adnak ágat másnak, mert „a termést is odaadnák”.

Imádságos hagyomány: Ferences- rendi liturgiából átszármazott szokás az ezer Üdvözlégy vagy ezer Úrangyala elimádkozása Gyümölcsoltó Boldogasszony napján - hogy  segítse a jó kívánságok valóra válását.  (Kiskunság, Palócföld, Hangony, Egerbocs). Gyöngyöspata asszonyai hajnali 3-kor („amikor jött Gábriel arkangyal”) zsolozsmáznak.

A különleges szokások mellett szerencsére hasznos tudásként ránk maradt a gyümölcsoltás tudománya is. A Petőfi Akadémia videójában így mutatta be Pottyondy Ákos.

És idén is lesz lehetőség mindezt gyakorlatban is megtanulni. Ahogyan tavaly, a tündérkertek nagyünnepén a  Nemzeti Színházban  idén is oltványokkal kedveskedik az érdeklődőknek több elszánt fajtamentő, akik Tündérkertjeikben őrzik az ősi gyümölcsfajták génbankját. Aki pedig kérdez, akár magától Kovács Gyulától is megtanulhatja, hogyan olthat gyümölcsfát. Tavaly például ilyen volt az ünnep, melyre idén is várnak mindekit a szervezők sok szeretettel.

 

Tündérkerti Forgatag a Nemzeti Színházban - március 29.
 A nap a Kárpát-medence tündérkertjeinek nagyünnepe, melyen a hagyomány, a természet és a kultúra találkozik. Gyümölcsfaoltás, népzene, táncház, kézművesség, kiállítások és szakmai beszélgetések várják az érdeklődőket. Vendéglátók: Ambrus Lajos, Kovács Gyula, Szarvas József, Vidnyánszky Attila.
Részletes program itt.