Nem kell virágföldre költeni, kevesebb lesz a háztartási szemét, erősítjük a természetes körforgást - csak néhány a házi komposztálás számtalan előnyéből. És nem mellesleg: a talajlakó életközösségek számára új élőhelyet is teremtünk. Sőt: a komposztot élőlényeivel együtt visszajuttatva a kertekbe és parkokba sokat tehetünk a biodiverzitásért is.

A Petőfi Akadémia videójából megismerhettük, hogyan komposztálhatunk a kert sarkában felállított komposzt-keretben.

De ha nincs kertünk, akkor is komposztálhatjuk a konyhai hulladékot, ha elhelyezünk a teraszon egy komposztáló ládát. Ami fontos: csak konyhai hulladékkal nem tudjuk beindítani a megfelelő kémiai folyamatokat, mert a komposztban egyenlő arányban kell hogy legyenek széngazdag és nitrogéngazdag anyagok.

Induláskor ezért érdemes széngazdag alapot tennünk a ládába - avart, apró ágakat. Konyhai hulladékunk ugyanis nitrogéngazdag közeg. Érdemes kevés földdel rétegezve elhelyezni a zöldség- és gyümölcshulladékokat, így biztosan sikeres lesz a komposztképződés. Sőt, a komposzt különleges élővilága is bekerül a földdel a ládába, és a közösség szaporodásnak indul majd hamarosan. Javasolt pár földigilisztát is beköltöztetni induláskor —  így gyorsabb és hatékonyabb lesz a komposztképződés.

Kik élnek a komposztban?

Akiket nem látunk — a baktériumok és a protozoák 

A komposztban lévő baktériumok végzik a lebontás legnagyobb részét, így táplálva a talajt. A protozoák egysejtű talajlakó élőlények, ők a baktériumok "ragadozói". A talajlakó baktériumokkal táplálkoznak, frissítve így az állományt, serkentve a baktériumok aktivitását és gyorsítva így a teljes lebomlási folyamatot. 

Akik láthatóak — a giliszták, gombák és lárvák

 A komposztálás során a giliszták a legfontosabbak. Ahogyan szó szerint átrágják magukat a korhadékokon, termékeny humuszt hoznak létre, amely gazdag tápanyagokban és mikroorganizmusokban. Ha balkonon komposztálunk, érdemes egy starter-állományt beköltöztetni a ládánkba —  és a folyamat hihetetlenül fel fog gyorsulni. A giliszták mellett ügyködő baktériumok számára túl nagy falatokat pedig a közösség harmadik fontos szereplőgárdája, a gombák hasznosítják. Mikroszkopikus fonalaikkal beszövik a komposztot, segítve annak átszellőzését és a nedvesség egyenletes eloszlását.

Élnek a komposztban rovarok és apró férgek is: pókok, százlábúak és hangyák. A lárvák közül leggyakoribb lakó a lebomló növényi részeket nagy örömmel fogyasztó  rózsabogár-lárva. A rózsabogár lárvája sosem táplálkozik élő növényi részekkel, csak korhadékot fogyaszt, és ezzel segít a szerves anyagok feldolgozásában. Emellett, ha túl sok lenne belőlük, a rózsabogár-pajor nem csak a  tyúkok, de sok madár számára is különleges csemegének számítanak. Ha átszitáljuk a komposztot, szabályozhatjuk mennyiségüket. A földigliszták is nagyon gyorsan fognak szaporodni —  érdemes létszám-kontroll alatt tartani az állományt.

Mi mehet a komposztba?

Fontos tudni, hogy a komposztba nem minden helyezhető el, ami konyhai élélmiszerhulladék. Ezeket hamarosan nálunk is begyűjti majd a MOHU. 2024-től uniós előírás a tagországok számára a biohulladék elkülönített gyűjtése. Ezt itthon  fokozatosan vezetik be — első körben 5 literes konyhai gyűjtőedényeket adtak a programban részt vevő 14 vidéki város társasházi övezetében élőknek, a házaknak pedig barna kukákat  — a program jelenleg 460 ezer embert érint. Ezekbe a gyűjtőedényekbe bele lehet dobni a zöldség- és gyümölcsmaradványokon túl az ételmaradékokat, sőt, még a feldolgozott húsokat és a péksüteményeket is. Utóbbiak viszont a komposztba nem jók. 

A MOHU által begyűjtött konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot biogáz üzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogáz üzemben képződő maradék ráadásul —  magas tápanyagtartalma miatt —  kiváló komposzt anyagot képez a mezőgazdaság számára.  A MOHU adatai szerint jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően – a fennmaradó, nagyobb rész lerakókba vagy égetőkbe kerül. A hazai települési hulladéknak 17-29 százaléka biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki.

A komposztedénybe a zöldség- és gyümölcsmaradványok, porrá tört tojáshéj, teafű (filter nélkül), kávézacc, maradék növényi ételek (pl. rizs vagy főtt krumpli, párolt zöldségek, de pl. a főzelék a tejtartalma miatt nem alkalmas ) tehető bele. Fontos, hogy tejszármazékok nem, és hús sem —  ezek nem komposztálódnak, hanem megromlanak. Ha komposztot készítünk a teraszon, azzal mi is hozzájárulhatunk a természetes körforgás fenntartásához. És nem kell hozzá más, mint kis türelem, figyelem — és egy láda a balkonon. 

És még valami: fagyban a giliszták nem dolgoznak, hanem összegömbölyödve egy üregben nyugalmi idejüket töltik —  áttelelnek, ha a talaj nem fagy át teljesen. Így 5 fok alatt a folyamat lelassul. Vállalkozó kedvűek a konyhában is elhelyezhetik a komposztáló edényt, így a folyamat egész évben aktív marad. 

források: 

https://learn.eartheasy.com/articles/worm-composting-basics-for-beginners/

https://mohu.hu/media/hirek/januartol-elindul-a-konyhai-zold-es-elelmiszerhulladek-hazhoz-meno-gyujtese-is.html