Mindenszentek ünnepének gyökerei az ókeresztény mártírünnepekig nyúlnak vissza. A 4. században Keleten már tartottak közös megemlékezéseket a vértanúkról: Antiokheiában pünkösd utáni vasárnap, Edesszában május 13-án, a kopt egyházban október 23-án. A 9. században VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnepet minden szentre.
Nyugaton IV. Bonifác pápa 609-ben szentelte fel a római Pantheont Szűz Mária és a vértanúk tiszteletére, szintén május 13-án. III. Gergely pápa (741) már november 1-jére tette az ünnepet: ezen a napon szentelt kápolnát a Szent Péter-bazilikában „minden tökéletes igaz ember” emlékére. IV. Gergely pápa (835) tette általánossá a Mindenszentek ünnepét, Jámbor Lajos frank császár pedig a Frank Birodalomban kötelezővé nyilvánította.
Az ortodox egyház ma is pünkösd utáni vasárnap ünnepli. Nyugaton a november 1-jei dátum időben közel esik a kelta Samhainhoz, a halloween elődjéhez (All Hallows’ Eve, október 31.).
Teológiai jelentés
A katolikus egyház számára Mindenszentek a communio sanctorum, vagyis a szentek közösségének ünnepe: a mennyben dicsőséget élvezők, a földi életben küzdők és a tisztítótűzben lévők egységéé.
A szentmise könyörgése így hangzik:„Mindenható Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, áraszd ránk irgalmadat!”
A Mindenszentek-litánia az egyik legrégebbi keresztény imádság.
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz! Krisztus, kegyelmezz!
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Mennybéli Atyaisten Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten Irgalmazz nekünk!
Szentséges Szűz Mária Könyörögj érettünk!
Istennek Szent Anyja Könyörögj érettünk!
Szüzek Szent Szüze Könyörögj érettünk!
Szent Mihály, Gábor és Ráfael Könyörögj érettünk!
Mindnyájan szent angyalok Könyörögjetek érettünk!
A protestáns egyházaknál – például az evangélikusoknál és anglikánoknál – ez a nap az elhunyt hívek emléknapja. A református egyház nem tartja egyházi ünnepnek sem a mindenszenteket, sem a halottak napját, mivel helytelennek ítélik a katolikus halotti kultusz bizonyos elemeit. Ennek ellenére a reformátusok is gyakran kilátogatnak a temetőkbe november 1-jén vagy 2-án, hogy virágot vigyenek és megemlékezzenek szeretteikről. A református egyház számára az időszakhoz tartozó legfontosabb ünnep azonban egy nappal megelőzi Mindenszenteket: ez az október 31-én tartott reformáció napja.
Magyar hagyományok és szokások
Magyarországon Mindenszentek napja 2000 óta munkaszüneti nap. Az emberek rendbe teszik a sírokat, mécsest gyújtanak – az örök fény jelképeként – és virágot, leggyakrabban krizantémot visznek. Ez a szokás a 19. századi német hagyományból ered.
A templomokban Mindenszentek-litániát mondanak, a temetőkben pedig a kereszteknél tartanak szertartásokat. Vidéken élnek népi hiedelmek is: ha a síron gyújtott gyertya hamar kialszik, az balszerencsét jelent.
Sok magyar templom Mindenszentek tiszteletére épült – több település nevét is innen kapta, például Mindszent.
Más országokban is saját hagyományok élnek: Ausztriában a keresztszülők kaláccsal ajándékozzák meg a gyerekeket, Lengyelországban esti gyertyás felvonulásokat tartanak, Mexikóban pedig ofrendákat, azaz ajándékokkal teli oltárokat készítenek az elhunytaknak.
Halottak napja – a különbség
A halottak napját Szent Odiló clunyi apát vezette be 998-ban, a tisztítótűzben szenvedőkért való imádság napjaként. Mindenszentek a dicsőség ünnepe – a szentek diadaláé. Halottak napja a könyörgésé – az elhunyt lelkekért.
