1934. szeptember 6-án született, kertet művel, viseleteket varr és a Nógrád Táncegyüttes adatközlője. Kovács Rebeka egyike a kevés még felkereshető falusi asszonyoknak, akik nem intézményesített formában tanulták a tradíciót, hanem gyerekként szívták magukba. A Nógrád Táncegyüttes vezetője pedig egy ilyen tanulási alkalmat sosem szalasztana el! Részletek a Csoóri-sorozat új videójában!
„Hárman voltunk testvérek, két bátyám volt. Minden éven disznót vágtunk, csirke volt, liba volt — mindenünk megvolt. De sokat is kapáltunk."
Kovács Rebeka, Rebi néni idén volt 90 éves. A mai napig vannak csirkéi és kapál is a konyhakertben. És a Nógrád Táncegyüttes lányait tanítja — a Csoóri-sorozat filmjében pl. éppen hajat fonni. Azt a tikosat. A karikásat.
„Nem tikosnak hívtuk! Tyúkosnak."
De ez a lényegen persze nem változtat. Rebi nénitől tanulják vissza a táncosok a hagyományt. Kovács József, a Nógrád Táncegyüttes együttesvezetője hozza őket el Rebi néni portájára - sőt, nem csak őket. Karonülő kislánya is velük tart.
„Elég nagy lokálpatrióta vagyok, szeretem a palóc kultúrát ami gyerekkorom óta körbevesz. Igyekszem mindent megtenni azért, hogy minél szélesebb körben gyarapodjon a tudásom."
A Nógrád Táncegyüttes küldetése a palóc kultúra felkutatása, megismerése és továbbadása. Felkeresik a kistelepülésen élő adatközlőket, akiktől tanulhatnak. Így kerültek Kazárra Nagy Imréné Kovács Rebekához.
„Ő az utolsó asszony a faluban, aki még nem intézményesült formában sajátította el ezt a tudást, hanem az eredeti módon, a családján át, a nagyszüleitől tanulva."
Rebi néni befonja egy táncos haját, majd a lányok párban megismétlik a műveletet — és Rebi néni ellenőrzi, sikerült-e jól megtanulni első látásra.
„Én 13 éves koromig népviseletben jártam. Édesanyám egész életében. A dédnagyanyóm varrta a vizitkét, én is varrtam vizitkét, magyar lajbit - azt mondják, a nagyanyámra ütöttem. Anyuka is tudta — de én jobban tudom."
Rebi néni viseletkészítő, a népművészet mestere. Babáin megelevenednek gyermekkora viseletei. A filmben megmutatja, hogyan készít egy-egy darabot - de hozzáteszik hogy tegnap elővarrta, de ma meg holnap nem tudja csinálni, mert a krumplit és a mákot kell gondoznia a kertben. De mindent örömmel végez — talán ez lehet az egyik titka a hosszú és aktív életnek. És ez az a titok, a gondolatiság, az észjárás, a hétköznapi életvitel, amit József szerint egy táncosnak ismernie kell, ha adott tájegység táncát jól akarja eltáncolni.
„Egy táncot akkor tud valaki jól eltáncolni, ha megismeri az adott vidéken élő emberek észjárását, gondolatiságát. Mert másképp gondolkodik egy alföldi pásztor, mint egy dunántúli falusi ember, vagy egy székely. És erre buzdítjuk a táncosokat is, hogy ismerjék meg az embereket. Ha Kazáron táborozunk, Rebi nénit biztosan meglátogatjuk a fiatalokkal."
A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu Youtube-csatornáján különleges zenész- és táncos közösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence szerte. Aki feliratkozik a csatornára, minden szerdán elsők közt tekintheti meg a legújabb epizódot!
