Szombaton Sereglés: a Kárpát-medencei népművészet ünnepe. Ezen a napon több tízezer népzenész, néptáncos és kézműves mester ünnepli a Kárpát-medence népművészetét. Egy időben, közel 300 település, 400 közössége számtalan programmal vár mindenkit – Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig. Hogyan indult és hogy vált azzá, ami ma - mindössze nyolc év alatt? Tóth János írása.

2017-ben hozta létre a Magyar Kormány a Csoóri Sándor Alapot azzal a céllal, hogy a magyar népművészetekkel foglalkozó közösségeket megerősítse Kárpát-medence szerte és biztassa a mozgalomban résztvevőket, hogy fejlesszék tovább szakmai munkájukat, erősítsék és őrizzék ősi kultúránkat.

A Csoóri Sándor Program a népművészeti ágak legjelentősebb támogatási formája. A program az elmúlt hét éve alatt 21,77 milliárd Ft-tal, közel 12 és fél ezer pályázatot és több, mint 3300 szervezetet támogatott a népművészeti mozgalom minden területén szerte a Kárpát-medencében. Most ők mutatják meg magukat a nagyközönségnek.

A program fontossága abban rejlik, hogy az 1970-es években lendületet vett népművészeti mozgalmunk ötven év, két emberöltő után ismét új lendületet kapjon, ha sikerült eddig megőriznünk azt mindenféle eróziótól.

Meg kell mutatnunk, hogy a magyar népművészet szellemi része széles körben elismert kulturális értékünk. A népdal, a néptánc, a népmese és a népköltészetünk többi ágának hagyományos szerepe a közösségeinkben erősíti a közösségi összetartozást, tanító-szórakoztató módszerekkel élethelyzetek megoldására ad példákat, valamint a kapcsolódó műfajokkal együtt (közmondások, szólások, mondókák, epiko-lírikus népdalok) egészen kisgyermek kortól kezdve a nyelv elsajátítását is segíti. A népművészetünk gazdag forrást nyújt a nemzeti-kulturális identitás gyökereinek újrafelfedezéséhez.

A magyar kézművesek termékeire, alkotásaira van kereslet ma is. Ezek a tárgyak a  hagyományos lakáskultúra részét képezhetik. Kultúránk olyan alappillérei, melyek ma is aktuálisak, használhatók.

A népművészet társadalmi vonatkozásai kapcsán figyelembe kell venni a külhoni magyar nemzetrészeket, hiszen a legtöbb kiváló – az autentikus kultúrát képviselő - mester ezekről a területekről származik. A népművészeti műfajok ezen túlmenően rendkívül alkalmasak a szociálisan rászorulók, a hátrányos helyzetű lakosság oktatására, oktatásba való bevonására akár formális, akár informális keretekben, valamint az össztársadalmi ügynek tekinthető társadalmi integráció előmozdítására.

A népművészet közösségmegtartó erő is.  Ahogyan Csoóri Sándor fogalmazott 1994-ben, a Nomád Nemzedék összefoglalásaként megjelent kötetben:

„Ami eredeti és ami jó volt ebben a mozgalomban, az volt, hogy visszaadta a hagyománynak a hangját.”

A Seregléssel 2025. őszén is ennek a nagy közösség által őrzött alapkultúránknak, a hagyományainknak adjuk vissza hangját - ezzel együtt a rangját. Megmutatjuk, hogy a globalista világnézet ellenpontjaként van egy magyar alternatíva, ami ráadásul nemzedékről nemzedékre képes megújulni. Mindenki a saját „hazájában” kell fáklyaként világítson, hogy láthassák, és a saját közösségükben kell megszólalni, hogy hallhassák! Ezt vállalja a Sereglés 2025. – a Kárpát- medencei népművészet ünnepe rendezvénysorozat.

A programok egységesen, minden csatlakozott településen 10 órakor kezdődnek népviseletes felvonulással egy-egy, a területre, helyre jellemző kiemelkedő épített örökséghez, ahol minden közösség a tájegységének néhány népdalát énekli el, ezzel „örökbefogadva” azt az örökséget.

Áldást kérnek a helyi egyházi vezetőktől a jelenlévőkre és további munkájukra, majd mindenhol elhangzik Csoóri Sándor, Faparázs a hóra kivilágít című verse. Ezt követően közösen eléneklik az „Akkor szép az erdő, mikor zöld…” kezdetű népdalt és a Pál István „Szalonna” által összeállított, a Kárpát-medencében mindenhol megtalálható csárdás dallamokra mindenki eltáncolja saját tájegységének csárdását, ezzel is tisztelegve az UNESCO tavaly decemberi döntése előtt, mellyel felvette a csárdást a Szellemi Kulturális Örökségek nemzetközi listájára. A közös nyitó események után kézműves mesterségbemutatók, műhelyfoglalkozások, néptánc, népzenei gálaműsor várja az érdeklődőket, végül táncház zárja a programokat.

A rendezvény fő szervezője a Népművészeti Egyesületek Szövetsége.
Szervező partnerek: Hagyományok Háza, Martin György Néptáncszövetség, Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület, Táncház Egyesület, Vass Lajos Népzenei Szövetség.
A rendezvény központi helyszíne a Budai várban, a Szentháromság téren lesz. További kiemelt helyszínek: Békéscsaba, Debrecen, Gombaszög/Dernő (Felvidék), Kecskemét, Méra (Kalotaszeg - Erdély), Nagyvárad (Partium), Palics (Vajdaság), Salgótarján, Sárospatak, Sárvár, Szamosújvár (Erdély), Szatmárnémeti (Partium), Szekszárd, Székelyudvarhely (Erdély), Székesfehérvár és Zalaegerszeg – Gébárti-tó.

A rendezvény programjainak elérhetőségei, ahol a helyszínek eseményeiről itt és itt tájékozódhatnak.