Hímzéseket bemutató sorozatunkban ma Székelyföldre kalauzoljuk az olvasót. Sóvidék, Mezőség, Kalotaszeg, Torockó, a székely varrottas és az úrihímzés következik.
A Mezőség Kis- és a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos között erdőtlen dombság Erdély középső részén. A Mezőségen mintegy 300, magyarok, románok és németek (szászok) lakta község található. Nevezetes vásáros helyei: Nagysármás, Mócs, Buza, Uzdiszentpéter és Mezőbánd. Jellegzetes magyarlakta helysége Szamosújvár közelében Szék, mely igen jelentős sóbányái folytán a 13–19. sz. között kiváltságolt város volt.
A Sóvidék kistáj a Székelyföldön. Nevét régóta művelt sóbányáiról kapta. A Kis-Küküllő és a Korond patak völgyében Sóvárad, Szováta, Parajd, Alsó- és Felsősófalva, Korond és Atyha községek tartoznak hozzá. Székely varrottasairól lett híres.
Nem csak a Sóvidék, hanem Udvarhely, Háromszék, Csík és Marosszék szálán varrott és szabad rajzú munkái a székely varrottasok. Párnavégeken, lepedőkön és rúdra valókon találhatók, testi ruhát nem díszítettek vele. Kender és pamut-, nem egyszer egészen vékony pamutvászonra varrták őket pamutfonallal – selyemmel csak kivételesen. A hímzőfonal színe piros és kék, ritkábban a kettő együtt. Az öltéstechnika általában szálánvarrott, csupán kevés keresztszem lazítja.
Torockó község az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre található. A Székelykő hármas csúcsa alatt megbújó település Erdély legnyugatibb székely végvára. A torockói hímzések különleges vászonhímzések. Vastag, durva szövésű vászonra vastag szőr- vagy pamutfonallal (gyakran két szálat fűzve a tűbe) hímezték, egy időben kétféle technikával: az ínvarrásnak nevezett laposöltéssel és a „ torockói keresztöltésnek” nevezett szálánvarrott öltéssel.
Kalotaszeg Kolozsvártól nyugatra terül el, Nyugat-Románia kevés tömbmagyar területeinek egyike, régi erdélyi magyar népi hagyományok őrzője. Nevét a honfoglaló magyarok itt letelepedett Kalota nemzetségéről kapta. Kalotaszeg három fő része: a Felszeg a nyugati havasoknál, az Alszeg az Almás-patak mentén és a Nádasmente Kolozsvárhoz közel. Kalotaszeghez tartozónak tekinti még a néprajztudomány a Kapus völgyi Kapus-vidéket és az Átmeneti-vidéket is Kolozsvár környékén. Gyakran emlegetik Kalotaszeg részeként az ún. peremvidéket is, melybe tartozó települések meghatározása forrásonként eltérő.
Itt kell még említenünk az ún. úri hímzést, a nemesi ruhák, miseruhák és oltárterítők díszítésére használt díszítést. A reneszánsz formavilágot idéző hímzés Mátyás felesége, Beatrix révén terjedt el a Magyar Királyságban. A három részre szakadt országban az erdélyi fejedelemség területén ápolták leginkább ennek hagyományait, Bethlen Kata maga is készített úrihímzéses adományokat és a Bánffyak is. A motívumvilágot leginkább Erdélyben, Maros megyében őrizték meg.
Aki szeretne több hímzést is megismerni, kövesse sorozatunkat! Hamarosan érkezünk a Dunántúl és az Alföld motívumaival!
források: Magyar Néprajzi Lexikon, tanchaz.hu, magyarmuzeum.org
