„ Én neveltem fel Petőfi Sándort. Azért éltem én. Az az én dicsőségem. A sors engem választott ki eszközül arra. Petőfi sohasem lett volna az nélkülem, amivé lett.”  - Mikszáth szerint ezt szokta mondogatni Vahot Imre. Az a közismert és elismert szerkesztő, aki felfedezte Petőfi tehetségét és állást is adott neki a Pesti Divatlapnál. Vahot Gyöngyösről származik - ahol hamarosan elütetik Petőfi körtefájának egyik oltványát!

Gyöngyösön utca és iskola is viseli Petőfi Sándor nevét. A költő barátai: Vachott Sándor és Vahot Imre is éltek egy ideig Gyöngyösön, így maga Petőfi is járt itt barátlátogatóban.  A forradalom és szabadságharc küzdelmeiben sok itteni hazafi jeleskedett.

Vachott Sándor ügyvéd és író, Kossuth titkára. Írói pályáját jurátusi tanulmányai mellett a harmincas éveben almanach-költészettel kezdte, majd a negyvenesekben már vizsgázott ügyvédként publikált pár költeményt az Athenaumban. 1842-ben lett a  Kisfaludy társaság, 43-ban az Akadémia tagja. 1843-ben nősül, neje Csapó Mária írónő.   Vachott Sándor 48-ban a forradalmi események hírére feladta vidéki magányát és Pestre ment - ekkor lett Kossuth titkára. A forradalom után kétszer is (1850 és 52) bebörtönözték. Idegrendszere nem bírta a börtönt - második bebörtönzése során megőrült és elmegyógyintézetben hunyt el 1961-ben.

A helyi Gazdakör maga is hagyományokat őriz és ápol, a helyi szőlő-, bor- és gyümölcstermelés országos hírű és jelentőségű. Megízlelte mindezeket az itt gyakori vendég Kodály Zoltán is, aki bekapcsolta a fiatalokat a Gyöngyösbokréta-mozgalomba, a kórusukat egybevonva hagyott  a dalkultúrában örök emléket. 

Vachott Sándor testvére, a híres hírlapíró, Vahot Imre. Ő ismerte fel Petőfi tehetségét és elsőként alkalmazta - segédszerkesztőként a Pesti Divatlapnál.  Mikszáth így írt  a megosztó személyiségű, gyors intellektusú és irodalmi igazáért akár még párbajra menni is hajlandó Vahotról:  „Nagyon jellemző az, hogyha dicsekedni akart, mindig azt hozta föl: – Én neveltem fel Petőfi Sándort. Azért éltem én. Az az én dicsőségem. A sors engem választott ki eszközül arra. Petőfi sohasem lett volna az nélkülem, amivé lett.” 

Gyöngyös jelentkezett Petőfi körtefájának egy oltványáért  - részlet a jelentkezési anyagból:

Petőfi körtefájának elhelyezésére több gondolat született. Lehet ültetni a Fő-tér északi végére, a Nagytemplom előtti parkba, amely centrális hely. Központi részére került a Trianon-emlékmű az országzászlóval. Ebből nyílik észak felé a Petőfi-út, nyugatra halad mellette a Vachott Sándor út, amelynek elején áll a Vachott-ház, itt irodalmi borozó készül. A Petőfi-út első épülete a sarkon az 1. sz. Általános iskola. A művészeti alapképzést nyújtó intézmény maga is a városi hagyományok őrzője, ezért a másik színhelye lehet az ültetésnek maga az iskola, ennek az udvara. Az udvar déli sávja alkalmas színhely, a Vachott úttal párhuzamos és a Vahot Imre út közelében fekvő területével. Ez a központi terület sugarasan mutat a környező falvakra is, amelyek szintén szőlő- és bor- valamint gyümölcstermő területek: Gyöngyöspata, Gyöngyösoroszi nyugat és észak felé, Gyöngyöstarján és Abasár északkelet és kelet felé, és délre Gyöngyöshalász is. Sok dombos területet tisztítottak meg az utóbbi években a gazdák gaztól és kövektől, kínálják magukat az új területek a gyümölcstermelés számára. Ez a körtefa tehát a hagyományos gyümölcsfajták elterjesztésének, az egykori finom és változatos ízek újbóli megjelenések biztató központja lehet. A sok vad alany már most is adja a lehetőséget az oltásra, az egykori finomságok gyümölcsészetbe való újbóli bevonására.

Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk: az oltványt nemrégiben Budapesten 40 település kapta meg - és sokan mentek el érte Pórszombatra is, Kovács Gyula pomológus Tündérkertjébe. Így hamarosan megkezdődnek az ültetések Kárpát-medence-szerte - amelyekről szintén beszámolunk majd! 

Egy kis ünnepség köríti majd e kis fa, Petőfi körtefája elültetését, hogy a költőnk hírével és emlegetésével megerősítse odakint és a lelkekben a szép hagyományok tovább élését.- ígéri Gyöngyös a Petőfi körtefája felhívás jelentkezési anyagában.

További kultúrtörténeti érdekességek a Helyszínek rovatban!