Mindent az ősi Bakator szőlőfajtáról - szakmai nap, előadások és szőlőültetvény-bejárás!
A Bakator ősi szőlőfajta volt évszázadokon keresztül Érmellék vezető és meghatározó szőlője: borszőlő, asztali és aromás szőlő egyben. Bora lassan érik, de optimális időjárású években legendás borokat adhat. Gróf Zichy Ferenc idején ilyenek voltak az 1811-es, 1827-es, 1834-es, 1848-as, 1852-es, 1862-es, 1864-es, 1885-ös évjáratok.
Ritkán aszúbort is sikerült készítsenek belőle, amely minőségében a tokaji aszú után következett. Zichy bakator aszújából 1872-ben a kínai császár is rendelt 200 palackkal. Az 1850-es években az osztrák főfajták, 1860 körül a német majd 1870-től a francia és olasz szőlőfajták is megjelennek az Érmelléken. 1872-ben a következő szőlőfajokkal számolhatunk Zichy gróf érdiószegi ültetvényeiben:
Hazaiak: sárfehér, bakator, erdei, kadarka és juhfark.
Külföldiek: rajnai rizling, olasz rizling, zöldszilváni (erdélyi fajta), orthiber, ropogós gyöngyszőlő (saszla), osztrák fehér, fűszeres tramini, mosler (furmint), kora burgundi (madelaine noir és pinot blanc), veltelini, bauzeni, kék burgundi (pinot noir) és rulander vagy szürkebarát (pino gris).
Gróf Zichy IX. Ferenc egy modernebb felfogású borászat úttörőjeként az 1873-as bécsi világkiállításon az alábbi bakator évjáratokkal hívta fel Érmellékre a figyelmet: 1827, 1834, 1858, 1860, 1862, 1863, 1866, 1868, 1869.
1885-ben Nagykágya felől Diószegre is betört a filoxéra. 1894-től Margittán, Jankafalván, Örvénden és Nagykágyán is amerikai anyatelepeket alakítanak ki és elkezdik a nemes szaporítószemek vadalanyba oltásának tanítását.
A bakatort a XX. század közepéig még a filoxéra és a tömegesen terjedő direkttermő fajták sem tudták kiszorítani Érmellékről. Eltűnésének fő oka kezdetekben a szőlőtermelők szervezetlensége, az érdek- és fajtavédelem hiánya volt.
A trianoni diktátum után véghezvitték a borvidék dilettáns ideológiai rajonizálását, mikrorajonizálását, kollektivizálását, majd a rendszerváltással járó föld-visszaosztás parádéját, amikor már alig maradt egybefüggő szőlőterület, illetve a szőlőművelés tudását birtokló ember, aki megművelhetné örökségét. 1950-től a bakatort az Alsó-érmellékről kiseperték. A Felső-érmelléken megtűrt és termeszthető fajtaként megtarthatták.
Heit Lóránd kezdeményezésének, valamint Kaló Imre szomolyai borász szellemi és szakmai támogatásának köszönhetően 2011 szeptember 8-án elkezdődött az érmelléki bakator fajtának a felkutatása és visszanemesítése. A 2012. február 24-i avasújvárosi “piros bakator szaporítók” begyűjtése után, 2013 tavaszán megtörtént a bakator visszaörökítésének első lépése az érmelléki Bihardiószegre.
BAKATOR SZÖVETSÉG
A Bakator Szövetséget 2017 május 26-án, az egyedi magyar szőlőfajták népszerűsítése érdekében hívták életre. A tagság 7 borász és 2 tiszteletbeli szakmai pártolóból született, így többek között Heit Lóránd, Bartos István, Maurer Oszkár, Málik Zoltán, Bencze István, Andrási László és Sass Krisztián alapító tagok, mellett Kovács Pál, illetve Ambrus Lajos is helyet kaptak eme hiánypótló, példaértékű szövetségben.
HITVALLÁSUK
“Hisszük és tiszta szívvel valljuk, hogy a Jó Isten a Kárpát Hazát azért adta a magyaroknak örökségül, hogy e gyönyörű szülőföldön teremjen meg az a BOR, mely embert és Istent közelebb hozhat egymáshoz. Az egyik ilyen ősi fajta a BAKATOR, melyet eleink évszázadokon át gondoztak sokunk és a világ örömére. Ezért Mi, napjaink Kárpát-medencei BAKATOR művelői hitet teszünk a fajta felélesztésére, népszerűsítésére, valamint a borivó emberekhez való eljuttatására. ISTEN MINKET ÚGY SEGÉLJEN!”
A Kultúrpajta most szakmai konferenciát rendez a Bakator oltványtelepítési programban résztvevő helyi és környékbeli gazdák számára. Várjuk az érmelléki termelőket, gazdálkodókat! Meghívott vendégeink segítségével mélyebb betekintést nyerhetnek ezen ősi fajta történetébe, gondozásának rejtelmeibe.
Közreműködők: Kovács Pál borszakíró Debrecen, Dr. Szabó József helytörténész, Csávossy György borszakértő Nagyvárad, Heit Lóránd- Bakator Szövetség Egyesülete, Zichy Gazdakör Bihardiószeg
A program:
10.00 Megnyitó, vendégvárás
11.00 Bakator szőlőültetvények bejárása a Heit család birtokán
12.00 Ebéd: Érmelléki gulyásleves
14.00 Dr. Szabó József: A Bakator, mint ősfajta genetikai kutatása - előadás
15.00 Csávossy György: A harmonikus bor - előadás
16.00 Kovács Pál: Őshonos borfajták népszerűsítése, kereslet és kínálat összeegyeztetése - előadás
17.00 Heit Lóránd: A Bakator szőlő visszatérése Érmellékre - előadás
18.00 koncert: Bakator Zenekar
