Magyarország | Somogy vármegye | Kaszó |
Az iharosberényi szelídgesztenyéktől a taranyi buncekig! A Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola jelentkezési anyaga!
SEE ENG BELOW
Az iharosberényi szelídgesztenye
Iharosberény község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban, Kaszó településtől csupán 11 km-re található.
Iharosberényben évszázados hagyománya van a szelídgesztenye termesztésének. A máig megmaradt szórvány-ligeterdőkben magról nevelt, nagytermetű többszázéves fák élnek.
Természetes úton magról és sarjakról szaporodik, de ma már csak oltványokat ültetnek. A fák több száz évig is élhetnek. Csak savanyú talajon fejlődik megfelelően. Késői virágzása miatt a tavaszi fagyok nem károsítják. Díszfaként is ültetik.
A Magyarországon törzskönyvezett 8 gesztenyefajtából három Iharosberényből származik. Helyi oltványiskolákban szaporították az Iharosberényi 2, Iharosberényi 29 és a az Iharosberényi 57 nevű fajtákat.
Az ivartalanul (oltással) szaporított szelídgesztenye- (Castanea sativa Mill.) fajták közül az Iharosberényi 2 intenzív aromájú, a hazai fogyasztói igényeknek megfelelő ízű. Igen nagy gyümölcsű, legnagyobb átmérője 37,9 mm. Sötétbarna, erős héjú, húsa feldolgozva világosbarna. Kupacsaiban (a termést borító külső héj) átlagosan 24%-ban gömbölyded, 70%-ban egy oldalt lapított makk van. Bőtermő, különös értéke korai érésideje, amely október elején, néha már szeptember végén kezdődik.
Az Iharosberényi 29 is intenzív aromájú, húsa feldolgozva világosbarna. A makk héja barna, csúcsától az oldalakra húzódó csíkokban finoman molyhozott. Héjvastagsága közepes, alig észrevehető belső maghéjbenövésekkel, így jól hámozható. Nagy gyümölcsű, bőtermő, kupacsaiban átlagosan 8%-ban gömbölyded, 76%-ban egy oldalt lapított makk van. Érési ideje október utolsó harmadáig elhúzódik, így a betakarítási és a fogyasztási idény meghosszabbítható.
Az Iharosberényi 57 íze az iharosberényi fajtákra jellemző erősen aromás, húsa feldolgozva sárgásbarna. Héja világosbarna, felülete kissé hullámos, pecsétje nagy, szabálytalan, kissé vadgesztenye jellegű. Nagy gyümölcsű, legnagyobb átmérője 34 mm. Kupacsaiban átlagosan 10%-ban gömbölyded, 84%-ban kissé egy oldalt lapított makk van. Rendszeresen és bőven terem. Érése október elején kezdődik, hosszú időre elhúzódik, részben emiatt szaporítása visszaszorult.
Az iharosberényi gesztenye hírnevének öregbítését szolgálja az évente, október elején megrendezésre kerülő Berényi Gesztenye Fesztivál.
Felhasználása:
Vízben puhára főve, pürésítve vagy sütőben vagy sparheltben megsütve. Szárított magbélből lisztet is őröltek.
Taranyi Buncek szőlő
Tarany község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban, Kaszótól 20 km-re található.
A buncek név egy szőlőfajtát takar, mely csak Taranyban fordul elő. Apró bogyójú, jellegzetes illatú, sötét szőlő. A belőle készült bor egészen különleges. Szőlészeti és borászati kutatóintézetben sem sikerült ezt a fajtát egészen pontosan behatárolni, de az biztos, hogy a buncek olyan ősi, mint a vendség. Valójában egyikről sem tudni biztosan, miként került Taranyba, hiszen a vendek a Mura vidékén élnek, és nemigen lelni nyomát, hogy egy falunyi nép miként keveredett az ezerhétszázas években Somogy közepébe.
A faluban minden év kora őszén megrendezik a Buncek fesztivált.
forrás: Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola jelentkezési anyaga
cover: Csodálatos Magyarország
ENG
From the chestnuts of Iharosberény to the buncek grape of Tarany! Application material of the Vadász Göri Forest School!
Of the 8 chestnut varieties registered in Hungary, three come from Iharosberény. The varieties Iharosberényi 2, Iharosberényi 29 and Iharosberényi 57 were propagated in local graft nurseries.
The name buncek refers to a grape variety that occurs only in Tarany. Dark grapes with small berries and a characteristic smell. The wine made from it is quite special. Even a research institute of viticulture and oenology could not pinpoint this variety precisely, but it is certain that buncek is as ancient as the Vends themselves.
