Égiháború, záporeső - és egy sós tó keletkezése 151 évvel ezelőtt, május 27-én egy záporral kezdődött Erdély egyik legérdekesebb üdülőhelyének története. Vagy egy tündér bánatával inkább? Tóth János írása.
Szováta határában az egykori Pálné gödre helyén különleges fürdőhelyet találunk. Létrejöttét mesék és mítoszok övezik - miközben kevés olyan természeti képződmény van, aminek annyira pontosan tudnánk a keletkezését, mint a Medve-tónak. 1875. május 27-én, a következő történt:
„Néhai Simon András sóőr társammal a mostani Illyés tó fenekén lévő réten szénát gyűjtöttünk. Délelőtt 11 órakor a hirtelen gyülemlett felhőkből borzalmas égi háború mellett nagy záporeső keletkezett, a Cseresznyéshegy felől jövő két patak rohamosan felnőtt s magával sodorta az általunk boglyákba gyűjtött szénát, s levitte a Zoltán hegy alá. A hatalmas felhőszakadás után tapasztaltuk, hogy a víz nem folyt le, hanem terjedelmes tóvá gyűlt össze. Merem állítani, hogy a víz azután soha többé nem folyt le, hanem terjedve, szaporodva mostani tömegét nyerte.”
A Pálné gödrébe felgyülemlett sós víz hasznosításában rejlő lehetőségeket Illyés Lajos földbirtokos ismerte fel és kezdett a területen fürdőberuházásba, mely 1900-ra a tó körül egy egész komplexum megépítését jelentette. Ekkor alakult ki Szováta északi részén Felső-Szováta, az ekkor már a birtokos tiszteletére „Illyés-tónak” nevezett sós vízű tó körül.
A só
A tó kialakulása a sónak köszönhető. A só Erdély egyik legfontosabb kereskedelmi cikke volt a középkorban Európában, így rendkívül sok sóbányát alakítottak ki a vidéken. Mivel a tárnák folyamatosan kimerültek és újakat kellett nyitni, így egy idő után a bányajáratok teljesen behálózták a tájegység föld alatti rétegeit. Ezen járatok beomlásával keletkező üregek telnek fel vízzel és itt alakulnak ki a tavak a Sóvidéken. Ilyen tó a Medve-tó is.
Az Illyés-tóból hamarosan „Illyés-féle Medve-tó” lett -az alakja miatt, mert leginkább egy kiterített medvebőrre hasonlít. Már ezen a néven szerepel egy 1910-es turisztikai kalauzban, amely ide invitálja a gyógyulni vágyókat. A kalauz szerint a tó sós vize számos bajra, „kólikára” gyógyírül szolgál, mint például a reumatikus betegségek vagy akár a meddőség is.
A világ legnagyobb heliotermikus tava
A Medve-tóban a különösen ritka heliotermia jelenségét is megtapasztalhatjuk. A jelenség lényege, hogy az alsó, sós vízréteg fölött esővízből és egyéb édesvizekből, például a beleömlő patakok vizéből egy felső réteg alakul ki, amely természetes üvegházhatást eredményez: hőcsapda alakul ki a tóban. Így az alsó sós réteg rendkívüli mértékben fel tud melegedni. Kialakulása után néhány évvel a mélyebb rétegekben 80 0C-t is lehetett mérni, de a magasabban lévő rétegek is elérték, vagy meghaladták a 40 0C-t.
A Medve-tó a világ legnagyobb ilyen tava - de a sós- és édesvíz keveredése miatt veszélyben van. A fürdőzők az úszásukkal, karcsapásaikkal, lábtempóikkal felkavarják a tó vizét- így a két réteg állandó keveredésben van. Ezért is korlátozták néhány évtizede a Medve-tóban való fürdőzést, hogy a heliotermia minél tovább megmaradjon. A júniustól általában szeptember közepéig tartó szezon minden napján 13:00 és 15:00 óra között a fürdőzés szigorúan tilos - emellett a tömény sós víz miatt felnőtteknek egyszerre maximum 20-30 perc, gyermekeknek pedig csak 10-15 perc fürdőzés javasolt.
A tündérlány könnye - a legenda
A néprajzosnak, de azoknak is, akik inkább jobban kedvelik a színesebb történeteket sokkal jobban tetszik, ha valamikhez kapcsolódik valamilyen legenda, hogy ne csak a teljes racionalitás mezsgyéjén mozogjon az érdeklődése és az abból fakadó élmény. Szerencsére a Medve-tóhoz is kapcsolódik egy történet.
"Élt Szováta hegyei közt egy szépséges tündérkisasszony, aki szerelmes lett a juhait legeltető pásztorlegénybe. Nem találkozhatott vele a tündér törvények szerint, de minden este a furulyázását hallgatta. Egy napon viszont, amikor már nem bírt uralkodni magán a vágytól, találkozni indult a pásztorlegénnyel. De amikor végre megpillanthatta volna őt, az egy lányt ölelgetett. Óriási haragra gerjedt és azon nyomban kővé változtatta a pásztort is és a juhait is. De ő is megfizetett tettéért. Szépséges kastélya alatt megnyílt a föld és azon nyomban elsüllyedt. A tündérkisasszony pedig csak sírt, és sírt. A lecsorgó könnyeiből patak keletkezett, a víz pedig, amikor nem tudott tovább haladni, megállt, és egy nagy tóvá dagadt. Így született a tündérlány könnyeiből a Medve-tó."
Aki teheti mindenképp látogassa meg ezt a tündérek lakta szép tavat, és mártózzon is meg benne, figyelve arra, hogy ne kavarja fel túlságosan, hogy még további generációk is élvezhessék ezt a nem mindennapi természeti jelenséget. Ami pedig a nevét illeti, az elmúlt évek során nemcsak a formája miatt szolgált rá a „medve” jelzőre, hanem a köré telepedett számos ragadozó nagyvad miatt is. Ha szürkület után sétálgatunk a tóparton, azt csak figyelmesen és főleg csoportosan, hangosan tegyük, mert akár még medvével is összefuthatunk sétánk során.
cover: Fortepan / Botár Angéla, 1941.
Források:
Farkas Júlia: 146 éves a Medve-tó In.: Szovátai Hírmondó 2021. 205. szám
Molnár Szabolcs: A szovátai Medve-tó In.: terjhazavandor.ro 2024.
medveto.ro
Szolláth-Máté Hunor: Szovátai történetek I. kötet 2014.
