Füred nem a Balaton miatt lett fürdőváros. Savanyúvízben vett kádfürdőt az úri társaság, este pedig színházban és bálokon múlatták az időt. Az első Anna-bált pedig Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte - Krisztna nevű lányának.
A reformkorban Balatonfüred nyári főváros lett. A tihanyi bencés apátság kezdeményezésére épült ki a savanyúvíz-forrás körül: fürdőházak, szállodák, sétányok és 1831-ben a Dunántúl első kőszínháza. Ekkor még nem a Balatonban fürdött társaság; a gyógyvíz vonzotta ivókúraként és fürdőként a nemességet és a feltörekvő polgárságot.
Füred villái ekkor épültek; Széchenyi István, Kossuth Lajos és Jókai Mór is gyakori vendég volt. A pezsgő füredi nyárban bálok, szerenádok, színházi előadások váltották egymást és persze románcok szövődtek. Ebben a miliőben született meg 1825-ben az első Anna-bál.
Az első Anna bál - Krisztinának
Az első bált Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte a Horváth-házban, lánya, Horváth Krisztina számára. A 20 éves ifjú hölgy itt debütált a társaságban. A legenda szerint ekkor ismerkedett meg Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, későbbi aradi vértanúval. A 19. századi Anna-bálok a kor társasági életének fontos színterei voltak. A fiatal hölgyek anyáik felügyelete mellett debütáltak a társaságban: a tánc, a séta és a beszélgetés lehetőséget adott a megfelelő férj-jelöltek megismerésére, miközben a családok társadalmi és vagyoni szempontokat mérlegeltek. Balatonfüred nyári szezonja ideális, lazább, de mégis ellenőrzött környezetet biztosított ehhez. A mai bál is őrzi ezt a társasági hagyományt: gyülekező a Vaszary-villában, felvonulás az Anna Grand Hotelbe, gála-vacsora, műsor és a bál szépe választás (utóbbi 1957 óta). A 200. jubileumi bálon, 2025-ben rekordszámú vendég járt Füreden.
A reformkorban kialakult savanyúvizes fürdőkultúra teremtette meg Balatonfüred hírnevét, amelyre később a modern gyógyintézmények is épültek. A mai Szívkórház elődje, az Erzsébet Szanatórium már ennek a több évszázados gyógyhelyi hagyománynak a 19–20. századi folytatása volt: a szénsavas forrásokra és a korszerű balneológiai kezelésekre építve vált a szívbetegek egyik legismertebb gyógyintézetévé.
Szent Anna és a három házasság (trinubium)
Szent Anna Szűz Mária édesanyja. A 2. századi Jakab-protoevangélium szerint Joachim feleségeként hosszú várakozás után (már meddőnek hitték) szülte meg leányát, Máriát. A középkori hagyomány (12-13. századtól) szerint Anna háromszor ment férjhez: először Joachimhoz (Szűz Mária apja), majd annak halála után Kleofáshoz, végül Salomashoz. Mindhárom házasságból egy-egy Mária született. Ez a trinubium magyarázta az evangéliumokban említett „Jézus testvéreit” mint unokatestvéreket, és erősítette a Szent Család kiterjedt rokonságát. A reformáció és a tridenti korszak után a hivatalos katolikus tanítás kevésbé hangsúlyozta a legendás elemeket, így Anna kultusza sok helyütt háttérbe szorult, de a népi kultúrában és művészetben sokáig élt. Anna a család, a termékenység és az anyák védőszentje.
A Kedd Asszonya
Míg az arisztokrácia bálozott július 26-án, a nép asszonyai tilalmakat tartottak be - nem volt szabad dolgozniuk. A Kedd Asszonya a magyar népi hitvilág titokzatos nőalakja volt: a keddi munkatilalmak őrzőjeként jelent meg, és a hagyomány egyes helyeken Szent Anna alakjához kapcsolta.
A mezőgazdasági munkákban is fontos mérföldkőnek számított július 26-a: Anna napján szakadt meg a kender töve (kezdődött a nyűvés), szedték a babot (annabab) és a hagymát. A mondás szerint Anna a kötényében hordja a legyeket – a megfigyelés pontos, a legyek nyár közepén rajzanak. Haláljóslás és időjárás-jóslás is kapcsolódott a naphoz. És persze termékenység-kultusz: gyermekáldásra vágyó asszonyok imádkoztak Szent Annához.
cover: Fortepan / Saly Noémi Bál, 1914
