Kalandozzunk a Kárpát-medencében és fedezzük fel együtt a Kultúrpajtákat és Tündérkerteket! Sorozatunkban ezúttal Csongrád és Délvidék Kultúrpajtáit és Tündérkertjeit ajánljuk!
Egy 150 éves parasztház – gyönyörűen felújítva, tele élettel: ez a Bárka „i” Rendezvény- és Alkotóház! Beke Mari Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjas művészetpedagógus édesanyja a Dél-Alföldről, Mindszentről származik. Lánya 2010-ben vásárolt meg itt egy 150 éves parasztházat, amelyet helyi védelem alá vetetett, és pályázati segítséggel rekonstruált. Az egykori lakóház ma vendégház, táborhely és művészeti alkotóház. Beke Mari 2020 óta szezonális rendszerességgel rendez nyílt alkotónapokat a házban, változatos mesterségbemutatókkal, foglalkozásokkal.
Színházzal, kiállításokkal, koncertekkel, ismeretterjesztő előadásokkal és workshopokkal gazdagítja Algyő kulturális életét a tájház udvarán található pajta, amely a népi kézműves és hagyományőrző programoknak is autentikus helyszínt biztosít. Tevékenységével nincs egyedül a faluban: a Gyevikult Kulturális és Művelődési Nonprofit Kft. üzemelteti mellette az Algyői Faluházat, Tájházat, Ezerjóházat, Civilházat és Alkotóházat is. A nagyközség így egész évben kulturális események széles tárházával várhatja az idelátogatókat.
Az Üllési Pusztaszínház az alföldi Homokhátság Szeged és Kiskunhalas közé eső részén a helyi néptáncos közösség munkája révén jött létre. Szó szerint a puszta közepén áll – így lehet reggelig hangosan mulatni. A Pusztaszínház közösségi hely – a sokszínűség jegyében teret ad minden olyan produkciónak, amely kulturális értéket képvisel. Az itt dolgozók mindent megtesznek, hogy olyan produkciókat hozzanak el a Homokhátságba, amelyek másképpen nem jutnának el a környék lakosságához. Többször bebizonyosodott, hogy a kevésbé populáris, de magas színvonalú programokkal is lehet telt házat csinálni ott, délen is. A népzenétől, világzenétől indulva, a blues- és rockkoncerteken át eljutottak egészen a psytrance-rendezvényekig. Ez elég nagy szórás – egy dolog azonban közös minden vendégben: aki egyszer beteszi hozzájuk a lábát, azt elvarázsolja a hely hangulata, így egyre nagyobb közösséget tudnak építeni.
A Viharsarki Árgyélus Tájépítész Népfőiskola Egyesület (VÁTÉSZ NFE) 2013-as megalakulása óta őrzi és fejleszti több ezer éves formai és anyanyelvi műveltségünket – itthon és határainkon túl egyaránt. Ősi birtokos önazonosság-tudatra nevel, miközben a nemzet szellemi és anyagi javainak gazdagítását célozza a terepen és a digitálisan akadálymentesített „mintabirtokokon”, Makó-Bogárzón. Előadóművészeket, kézműves mestereket, a korhű harcművészetet képviselő lovas- és gyalogos csapatokat, íjászokat és természettudósokat hoz egy fedél alá.
Makón bent, a városban is találhatunk kultúrpajtát. Huszonötödik éve várja vendégeit a Szent Gellért Borház, mely már megnyitásakor is egyedi volt, hiszen berendezése és akkori kínálata (csak kimért termelői folyó bor és sajt) unikális volt a városban. Ahogy telt-múlt az idő, kemence és bográcsos főzőhely is épült, főzőkonyha kíséretében. Ha már koszt volt, bővült a hely, megépült a pajtatető, mely a két parasztházat hivatott összekötni. A minőségi népi kultúra a szívügyük: így a borház és a népi muzsika összetartozik, mint a borsó meg a héja.
Továbbutazva délre a határhoz közel csodás épületegyüttesre és benne különleges programokra bukkanhatnak a látogatók Palicson. A Palicsi Vigadó és Zenepavilon 1912-ben készült el Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Egykor minden reggel és délután koncerteztek itt a környék zenészei a sétálók nagy örömére. Az utóbbi években egyre gyakrabban telnek meg ismét muzsikával ezek a több mint 110 éves építészeti műalkotások. Május végén a Folk Music Fest népzenei fesztivál hozza ide a Vajdaság és a Kárpát-medence legismertebb folkelőadóit, júliusban és augusztusban pedig a Nyári Koncertek a Zenepavilonban rendezvényen lépnek fel több stílus képviselői ezeken a mindenki számára elérhető, szellős, de mégis fedett helyszíneken.
A Temerini Tájház 2003-ban nyílt meg, és szakértők szerint a Vajdaság egyik legjobb tájháza lett mára. Sűrűn megfordulnak benne művészek, egész évben számos művészeti műhelyt és előadást tartanak. A tájház udvarán épült egy kétszintes alkotóház is, amely a létesítményt kezelő egyesület művészeinek otthonává lett: műhely, galéria és szálláshely. A főépület mögött áll a pajta, a két épület közt pedig egy nyári színpad várja a zenét kedvelő közönséget. Az udvart és a kiegészítő létesítményeket egész évben művészeti kiállításokra, irodalmi estekre és zenei programokra használják.
És egészen lent, a messzi délen is várja az odalátogatókat egy különleges helyszín. A Kárpát-medence legdélebbi református templomának otthont adó Hertelendyfalva lakói betelepített bukovinai székelyek, akiknek hitüket és hagyományaikat is sikerült új hazájukban megtartani. A falu ma Pancsova város egyik külvárosi helyi közössége, a Délvidék legdélebbi magyar településeinek egyike. A tájház megépítésének gondolata a betelepülés, a kirváj 120. évfordulóján merült fel és 2019-re vált valósággá. Hertelendyfalva kiállítóteremmel, vendégszobákkal és hatalmas székelykapuval várja a látogatókat. De megtalálható itt egy kultúrpajta is, amely változatos, különleges rendezvényeket kínál, déli fekvésének köszönhetően egészen késő őszig.
Kárpát-medencei utazások során határokon belül és határokon túl is különleges programokkal várják a betérőket a Kultúrpajták és Tündérkertek tavasztól őszig! Részletes programjaik az Eseménynaptárban!
