Nem kell hozzá cement, építőanyag és sok pénz. De szaktudás igen! Hogyan készülnek házak — sárból? A Petőfi Akadémia videójából kiderül! Hallgassuk meg Turán Dávidot — és próbáljuk ki a tanultakat otthon!

Nagy méretben gondolkozóknak taposógödör, amelyben ló tapossa a sarat és a szalmát - de kis felületet javítóknak egy nagyobb edény elég ahhoz, hogy kikeverjék a sárépítéshez szükséges építőanyagot. 

„Egy kis kádban beáztatom a szalmát, sarat, bekeverem — egy pillanat alatt kész" — osztja meg Turán Dávid vályogépítész a praktikus knowhow-t már a film elején. A keverés aránya attól függ, mennyire agyagos a föld.

„Kipróbáljuk, megnézzük, ha nagyon agyagos akkor soványítjuk — szerves anyagokkal, pl. szalmával, törekkel, vagy szervetlen anyagokkal — pl. homokkal."

Turán Dávid azt mondja, egyre több ember kezd visszatérni a vályoghoz, mint építőanyaghoz. Mert ha mondjuk egy újépítésű épület vályogvakolatot kap, egészen más, természetes lesz a kisugárzása. 

Dáviddal részt vehetünk egy omladozó vályogfavolatú ház felújításában. Elsőként minden olyan vakolatrészt, ami elvált már a faltól és le akar esni, lekapar a felületről. Mikor már csak a  téglák és köztük a szilárdan tartó habarcs maradt,  felvizezi a felszínt. 

„A kőműves úgy hívja hogy glúzolás. Mi nem. Mi úgy hívjuk: tocskolás"— mondja a vályogépítész.

Azért kell a felületet előnedvesíteni, hogy na a felviendő vályogból szívja el a fal az összes nedvességet, mert akkor megrepedezhet a vakolatunk, mivel gyorsan szárad. A tocskolás ezt a  száradási folyamatot lassítja.

Az előkészítést követően Dávid tapasztani kezd- tulajdonképpen a falra csapkodja a korábban elkészített szalma-sár keveréket, a könnyített vályogot.

„Fontos, hogy dobjuk Azért dobjuk, hogy inden levegő kimenjen mögüle — magyarázza — és mindig össze kell érjenek az újabb adagok. Ha közte levegő marad, a  vakolat le fog esni."

 Ezek után összesimítja — szintén kézzel — az egész felületet. Azt mondja, fontos, hogy a vakolat vastagsága 3-4 cm-nél nem lehet nagyobb. Legalábbis az első fázisban. Ezzel hozza létre a kívánt síkot.  Utána következik a simítóvakolat, amelyet már eszközzel dolgoz a falra, erősen nyomva, hogy sehol ne maradjanak légbuborékok. Ezt után jön  a glett.

„Ez hagyományosan egy pelyvás-homokos-agyagos  híg záróréteg — avat be a receptbe — és aztán a falat kimeszelték, jó sokszor. Évente legalább egyszer."

Dávid azt mondja, a vályogépítészet ezen egyszerű, ősi módja akkor ment ki a divatból, mikor a Kádár-kockák építése idején cementtel kezdték keverni a vályogot. 

„Amit én nem értek ebben az egészben, hogy miért. Elvesztettek egy ősi tudást. Mert sárt sárral, cementet cementtel lehet használni. Az egyik halott, a másik élő. A vályog élő anyag. A mesterektől úgy tanultuk, hogy úgy kell elképzelni, mint egy cseppfolyós dolgot. Attól, hogy az ember nem látja ezt a folyást a saját szemével, attól még a vályog mozgásban van. A cement halott, áll és szilárd."

  „Ez egy évszázadokon át kikísérletezett ősi tudás. Én erre tettem fel az életemet" . 

A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza őseink évszázadokon át felhalmozott tudáskincséből azokat az elemeket, amelyek 21. századi életünkben is jól hasznosíthatóak. Aki feliratkozik a Kultúra.hu Youtube-csatornájára, azonnal értesülhet az új részek megjelenéséről. Tanuljuk vissza együtt a hagyomány hasznos tudását a Petőfi Akadémia videóiból!