Mikor került a locsolóversekbe traktor, pacsuli, Domestos és SMS? Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és a legkülönösebb locsolóversek gyűjteménye.
A locsolás Közép-Európára jellemző népszokás. A Kárpát-medencében, Lengyelországban és Csehországban már az 1700-as években feljegyezték. Magyarlakta területeken elsőként Apor Péter említi a locsolkodás szokását a Meatmorphosis Transylvaniae - Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című munkájában. Eszerint
„Úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben. "
De a miértről Apor nem tesz említést.
A szokás eredetéről a Néprajzi Lexikon is szűkszavúan emlékezik meg, azt írja, hogy a húsvéti locsolás az ősi katartikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata kétféle: az egyik a keresztelésre utal, a másik arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Orbán Balázs is részletesen ír a locsolásról - de az általa feljegyzett szokás szerint nem csak a fiúk öntözték meg a leányokat, hanem a leányok is visszalocsoltak egy nappal később.
„Székelyföldön egyáltalán, de főként Csíkban a húsvéti öntözés megvan mindkét nemű fiatalságnál, húsvét másodnapján a legények öntözik a leányokat, harmadnapján a leányok a legényeket, de fenn van tartva mindkét részről a megváltás ... ha pedig valamely leány a megváltásra szükséges piros tojással ellátva nincs vagy fél a pisztolyt elsütni, azt a kúthoz viszik és jól megfürösztik.”
Eszerint nem csak tojás ajándékozásával lehetett megúszni a fürdetést. Az a bátor leány, aki a legény pisztolyát elsütötte, szintén megmenekült.
A szokás termékenységvarázslat. Az, hogy a fiú lelocsolja (vagy lespricceli) a leányt, vagy az, hogy a leány elsüti a fiú pisztolyát még anti-freudiánusok számára is egyértelmű utalások. Nem is beszélve a leányok húsvéti megvesszőzéséről - amely a Dunántúlon volt szokásban. Fejér megyében sibának nevezik a négyszögűre font korbácsot, amellyel a legények húsvét hétfőn megcsapkodták a leányokat, közben ezt mondogatva:
Keléses ne légy, Bolhásos ne légy, Esztendőre frissebb légy!
Felvidéken ezt is illett visszaadni: suprikálásnak hívták, mikor a leányok a húsvéti locsolásra válaszul korbácsolják meg a legényt.
A szokás eredeti formájára a húsvéthétfő népi nevei - vízbevető vagy vízbehányó hétfő - utalnak. A legények csapatokba verődve járták a falut és a leányokat a kutaknál alaposan megfürdették. Ez a két világháború közt kopott ki lassan, és szelídült a locsolás a máig ismert szagosvizes, városokban is tartott szokásává, amely szerint a férfiak körbejárják az ismerős lányos házakat, és versike kíséretében parfümmel locsolnak. A változás nem csak masszív illatfelhőt, de mást is elhozott: a locsolóversek korát.
A legismertebb locsolóversek a gyerekek rigmusai. Ki ne hallotta volna már hogy
Zöld erdőben jártam, Kék ibolyát láttam, El akart hervadni, Szabad-e locsolni?
De vannak már tovább fejlesztett verziók is, amelyben a locsoló előre közli: nem kér tojást. Pénzt kér expressis verbis - de ellenszolgáltatásként nem ígér semmit.
Zöld erdőben jártam/ Két kis nyuszit láttam/ Az egyik kacsintott / Ide a forintot!
Arról sajnos nem tudunk, hogy ez után a vers után ha a leány forinttal fizetett elkerülhette-e az illatos permetezést...
A locsolás, mint díjazásért cserébe végzett munka más versekben is előkerül.
Falu végén tó van / adjál pénzt oszt jó van
Érdekes szokássá vált a nyolcvanas években, hogy ismeretlen vagy alig ismerős lányos házakhoz is betértek a falvakban a gyerekek - ahogyan angolszász területen Halloween éjjelén a trick-or-treat csapatok. A locsolás fő célja ekkor már számukra az érte járó jutalom begyűjtése lett .
Verset mondok/ Tojást várok/ Ha nem adnak/ Odébb állok.
A felnőttek rigmuskincse is sokat változott és gazdagodott az elmúlt 80 évben. Nyissunk egy, a boldog békeidőkből származó kocsolóverssel!
Karádi sanzonjait idézi az alábbi versezet - bár az illatszerkínálat szűkös és szegényes voltára való utalásból arra is következtethetünk, hogy nem csak a két világháború közti, hanem akár az ötvenes évek terméke is lehet.
Van nálam egy kis pacsuli /Leloccsintom magát/ Ha egy kicsi mázlija van/Túléli a szagát.
És persze nem maradhat ki a kommunista idők népköltészeti gyöngyszeme sem a gyűjteményünkből:
Zúg a traktor/ Szánt az eke /Elvtársnő, /Locsolhatok-e?
Érdekes tény, hogy az alapvetően egyházi ünnephez köthető locsolás népszokása fenn tudott maradni az állampárti időkben is, sőt, beszivárgott a falusi kutak mellől a városi gangokra is.
És nem csak a locsolásé. A vele együtt járó áldomás ivása is kitartott a népköztársasági időkben - sőt, a felnőttek számára a locsolás talán legmarkánsabb momentumává lett. Ahogy az ismeretlen költő mondja:
Húsvét hétfő reggelén / Mosolyog az ég is /adjatok egy fél decit /Mosolygok majd én is!
Erre persze a kádári idők rendőrsége is reagált: húsvét hétfőn rendszeressé váltak a közúti ellenőrzések az ittas sofőrök kiszűrésére. Mert van még mindig olyan, aki nem érzi magára kötelezőnek a zéró tolerancia alkoholszabályt.
Ferrarival érkeztem/Rohadt nagyot fékeztem/Okos vagyok, szép és laza/Locsoljak vagy húzzak haza?
A szondázás egészen biztosan egy modern kori húsvét hétfői szokás - ami a mai napig velünk maradt, ahogy a megfáradt locsoló két rövid sorra olvadt rigmusa is:
Ződ erdőbe vótam / adj egy sört, oszt jó van!
Az első digitalizációs hullám lenyomatát őrzi az alábbi SMS-ben küldött versezet, gyaníthatóan a kilencvenes évek elejéről:
Meglocsollak sms-sel / Nem fogok tökölni / Neked nem kell hajat mosni /Nekem nem kell kölni!
A sok vicces, kedves és csak néhol bumfordi versike mellett az egészségre ártalmas fenyegetést is tartalmazó rövid, abuzáló rigmust is találtunk - remélhetőleg ritkán beváltott ígéret maradt. Egy, a terjedelmi lehetőségeket a furcsa, fenyegető és bántalmazó üzenet átadására maximálisan kihasználó kétsoros következik:
Tele van a hajad kosszal / meglocsollak Domestossal!
A Maradjotthon!- kampány a pandémia időszakában megnezhezítette a locsolók dolgát - de virágzott a folklór.
Védőmaszkban jár a nyuszi/ locsolásért nem jár puszi!/Itt maradok a szobámban / Meglocsollak távmunkában!
Itt is munkaként hivatkozza a nép home office-ban senyvedő gyermeke a locsolást, mint a fent idézett gyerekrigmusok modern változataiban is láthattuk - itt viszont már díjazásról szó sincs...csak azt tudjuk meg, hogy még puszi sem ját érte.
Megörökített a karantén-népköltészet egy kellemetlen szokást is: az élelmiszerek pánikszerű felhalmozásának emléke egy, kedvességet különösebben nem tükröző négysoros formájában maradt velünk 2021-ből:
Karanténban jártam / lisztet, cukrot láttam / Mind rád fog rohadni /szabad e locsolni?
A digitális forradalom második hullámát is őrzi ebből az időből egy locsolóvers - a Maradjotthon!-kampány arcának, a Mentőszolgálat szóvivőjének nevével együtt.
Zöld erdőbe indultam/ Győrfi Pálba botlottam /– Hova-hova? Locsolj Skype-on! /Húzzál haza, kisbarátom!
A végére pedig ki más jöhetne, mint Petőfi. Pontosabban: a nép ajkán élő Petőfi. Ő adta a ritmust - amit kiválóan megtartott az ismeretlen szerző lakonikus rövidségű, komor tartalmat idéző, a hallgató ajkára mégis mosolyt varázsoló kis szösszenetében - amelyet a szerkesztőségben egyértelműen a locsolóversek bajnokának kiáltottunk ki 2025-ben - a Petőfi bicentenáriumot követő második esztendőben.
Egy gondolat bánt engemet: /Elfeledtem a versemet.
Boldog húsvétot, vidám locsolást mindenkinek!
források: Magyar Néprajzi Lexikon, Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
Köszönet a versikék éveken át tartó gyűjtéséért a funzine.hu szerkesztőinek!
cover: Fortepan / Kieselbach Tamás
