335 szeptemberében Szent Ilona megtalálta Krisztus keresztjét és felmutatták a népnek az ereklyét Jeruzsálemben. Ez a felmutatás a Szent Kereszt Felmagasztalása néven vált keresztény ünneppé. De miért állítottak kereszteket a határban a régiek?
A Szent kereszt felmagasztalásának ünnepe
Az ünnep eredete egy 4. századi legenda arról, ahogyan Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja Jeruzsálemben megtalálta Krisztus keresztjét. A történet szerint Szent Ilona császárnő templomot kezdett építeni a Golgotán és az alapok ásása közben akadtak rá a három keresztre, melyeket még Pilátus ásatott el zsidó szokás szerint a kivégzés helyén. Krisztus keresztfáját arról ismerték fel, hogy egy gyógyíthatatlan beteg asszonyt megérintettek a keresztfával, és az meggyógyult. A drága ereklye egy részét Rómába küldték, nagyobb része Jeruzsálemben maradt.
335. szeptember 13-án felszentelték a Szent Sír-bazilikát, másnap pedig ünnepélyesen felmutatták a népnek az ereklyét. Innen a név: felmagasztalás. 614-ben a perzsák (II. Huszrau / Khosrow király serege) elfoglalták Jeruzsálemet. A város ostroma és kifosztása során elrabolták a Szent Kereszt ereklyéjét is. Herakleiosz bizánci császár hosszú háború után legyőzte a perzsákat, visszaszerezte az ereklyét, majd 630-ban (egyes források szerint 629-ben) személyesen, mezítláb, egyszerű ruhában, a saját vállán hordozta be Jeruzsálembe az Aranykapun át. Ez az alkalom a második, „felmagasztalás”, amely rárakódott az eredeti, 335-ös ünnepre.
Keresztek a magyar határban
A magyar néphagyományban a kereszt a határ, a szántóföld és a település védelmezője. A középkortól kezdve útkereszteződésekhez, határokra, szőlők és mezők szélére állítottak feszületeket. Ezek a keresztek jelezték a birtokhatárt - de mellette mágikus céljuk is volt: a gonosz erők, a vihar, a jégeső, a rontás és a betegség távol tartása. Ahol mécsest is gyújtottak rajtuk, ott a kóbor lelkeket akarták elriasztani. Göcsejben és a Mezőségen csengős kereszteket is emeltek. A csengők - szélharangok - hangja vihar idején a rossz szellemeket volt hivatott elűzni.
A középkorban sajátos rítus övezte a keresztek felállítását. Az új keresztnek, mint egy gyereknek, keresztapát és keresztanyát választottak. Különös regula vonatkozott a megrongálódott elkorhadt keresztekre is: nem lehetett egyszerűen eldobni vagy eltüzelni. A korhadt régi kereszteket elföldelték, mint egy embert.
A határban álló keresztet egyebekben is megszemélyesítette a nép: a férfiember kalapot emelt előtte, ha arra járt, az asszonyok keresztet vetettek vagy fohászt mormoltak. A határt járva kereszteknél rendszeresen megálltak imádkozni.
A Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén, szeptember közepén is kizarándokoltak a falvakból a határkeresztekhez. A kereszt a határjelölés és a szakrális védelem volt egyszerre: a föld, amit bejártak és megáldottak, Isten oltalma alatt álló területé lett. Emellett a közösség védelmet kért így a közelgő őszi munkákra, a szőlőre, más gyümölcsökre és az őszi vetésre.
A határban álló kereszteket országszerte ezen a napon ápolták, tisztították, díszítették fel. Sok vidéken az asszonyok ezen a napon mosták ki a feszületek kis védőtetői alatt lévő kendőket, textíliákat is.
Szent Kereszt búcsúk és zarándokhelyek
Számos olyan magyar településen, ahol a határban vagy a szőlőhegyen álló feszületet, kápolnát a Szent Kereszt tiszteletére szentelték, ezen a napon tartották a búcsút. A hívek körmenetben, énekelve és imádkozva vonultak ki a falu szélére vagy a dombtetőkre a kereszthez.
Péiföldszentkereszt a legfontosabb hazai Szent Kereszt-kegyhely. Itt őrzik a Krisztus keresztfájából származó ereklyét, amelyet XIV. Benedek pápa is hitelesített. Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén tartják a főbúcsút, ahol a lourdes-i barlangnál szabadtéri misét celebrálnak.
Monok is híres történelmi Szent Kereszt-búcsújáró hely. Hagyományosan ú.n. kereszt-aljákkal érkeztek ide a hívek szeptember közepén a búcsúra. (A kereszt-alja a katolikus néphagyományban a búcsújárók templomi zászlók és kereszt mögé felsorakozott, szervezett zarándokcsoportját jelenti.)
Klastrompuszta (Kesztölc) az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok ősi fészke. A romok melletti Szent Kereszt-kápolnánál a mai napig tartanak szabadtéri keresztbúcsúkat a pálos szerzetesek részvételével.
képek: distelAPPArath from Pixabay, Thomas from Pixabay, Helmut_Kroiss from Pixabay, stux from Pixabay, planet_fox from Pixabay, JACLOU-DL from Pixabay, wiki commons
