Ma van Szűz Mária születésnapja. Miért lett kisasszony? És miért van 3 ünnepe - Nagyboldogasszony, Kisasszony, Mária nap - egy hónapon belül?
Szeptember 8-án a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli (Nativitas Beatae Mariae Virginis). A magyar népnyelvben ez a nap Kisasszony vagy Kisboldogasszony néven él. Az ünnep gyökerei a 7. századig nyúlnak vissza: I. Sergius pápa vezette be a nyugati egyházba - a jeruzsálemi Szent Anna-templom felszentelésének évfordulójához kötve. A magyar elnevezés a 15. századig vezethető vissza.
A „kisasszony” szó egyszerre utal a gyermek Mária kicsinységére, alázatára, földi életére, és édesanyjához, Szent Annához, a „nagyasszonyhoz” képesti helyzetére.
Búcsúk, napfelkelték és mágia
Kisasszony napja országszerte kedvelt búcsújáró nap volt. Számos templomot avattak fel tiszteletére. A hívek hajnalban a szabadban várták a napfelkeltét abban a hitben, hogy aki „érdemes rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát és a körülötte lévő rózsákat. A mánfaiak (Baranya) dombra mentek: ha tisztán kelt fel a nap, azt mondták, Mária ringatja a kis Jézuskát.
A nap határnap: ekkor léptek szolgálatba a cselédek, ekkor kezdődött a dióverés és a vetés előkészületei is. A nap szimbolikája szerint Mária Isten áldott földje, amelyből az üdvösség termése sarjad. Ezért is kapcsolódott hozzá sok, gabonával és vetéssel kapcsolatos szokás.
A vetőmagot kora hajnalban harmatra tették - a régiek hite szerint az ebből kikelő búza nem fog üszkösödni. A Mura-vidéken ponyvában tették ki a harmatra. Pereszlényben a gazda tiszta ruhában, szó nélkül, némán ment vetni Kisasszony hajnalán, majd az üres vetőmagos zsákot a magasba hajította, hogy nagyra nőjön a gabona.
Időjárási megfigyelések
A nép úgy tartotta, hogy Kisasszony napján a fecskék búcsúznak, de még nem indulnak el. Időjárásjóslás is fűződött hozzá: bugyborékos vagy ritkaszemű eső ezen a napon esős őszt jelentett. Egyes vidékeken fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek. Beteg állatnak adtak belőle, majd bezárták az ajtót, és kívülről keresztet rajzoltak rá - így biztos volt a gyógyulás.
Nagyboldogasszony, Kisasszony és Mária napja
Augusztus 15-én van a katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe, Nagyboldogasszony napja. A dogma szerint Mária földi élete végén testével és lelkével együtt ekkor vétetett a mennybe (Assumptio Beatae Mariae Virginis). A Kárpát-medencében ez a nap különösen fontos volt: a hagyomány szerint Szent István király ezen a napon ajánlotta fel az országot Máriának, ezért lett ő a magyarok védőszentje (Patrona Hungariae), és ebből ered a „Regnum Marianum” (Mária országa) eszme.
Nagyboldogasszony (augusztus 15.) és Kisasszony napja között tartották a „kétasszonyköze” időszakot. Ekkor ültették a tyúkokat, szellőztették a téli ruhákat és a búzát.
Kisasszony napját követően még egy fontos Mária-ünnepet tartottak. Szeptember 12-e a Szűz Mária szent neve ünnepe a katolikus naptárban, amelyet XI. Ince pápa rendelt el Bécs megmenekülésének emlékére. 1683 szeptember 12-én a a Kahlenberg-hegynél Sobieski János lengyel király és a keresztény szövetséges seregek szétverték a Bécset ostromló török hadat. A törökök aznap kezdtek el fejvesztve visszavonulni.
A magyar néprajzi hagyományban elsősorban kedvelt névünnep a Mária név gyakorisága miatt, de egyes vidékeken búcsúnap is: Sárkeresztesen például a rokonokat kacsával, töltött paprikával, lepénnyel és kaláccsal kínálják, Bukovinában az istensegítsiek tartanak vendégséget és táncmulatságot több faluból érkezőkkel, Csíksomlyón pedig őszi Mária neve búcsút tartanak. Nincs olyan erős mezőgazdasági hiedelmi rétege, mint a Kisasszony napnak, inkább családi és közösségi ünneplés jellemzi.
cover: A gyermek Szűz Mária ima közben (Francisco de Zurbarán)
