A madár, amely egész évben költözésben van, nálunk védett, de délen vadásszák. Tóth János írása.
Ebben a tikkadt időben, ha valaki mégis a puszták övezte erdősávokat járja, vagy nagyobb gabonatáblák mentén van kedve sétálgatni, akkor gyakran hallhat egy furcsa, hangos kiáltást a mezőn. Ez a füttyögő kiabálás nem más, mint a fürj párválasztó, jelezve, hogy jelen van ő is a füvek közt, s várja a párját. Nem elzavarni kíván, hiszen igen jámbor madár, hanem csak jelezni, de nem elárulni, hogy pontosan merre jár, ezért észrevenni az emberi magányban igen nehéz, vagy csak nagy kitartással lehetséges. Rendes labirintusokat létrehozva a rét füvei közt futkos fel-alá, keresve táplálékát.
Európa nagy részén előfordul, emellett Ázsia jelentős részének mérsékelt övében is költ. Nem újkeletű madár, hiszen már az ókori Egyiptomban is megjelenik alakja hieroglifákon. Kínában az orvoslásban használták a tojását, az ókori Görögországban igazi csemegeként fogyasztották a húsát. Nem volt ez másként Európa többi részén sem, csakúgy, mint nálunk Magyarországon. Először a főúri asztalok kedvelt csemegéje volt, vadászatok alkalmával kerülhetett oda, de később a parasztság is megkedvelte finom húsát, így a rapsicok (orvvadászok) csapdákkal ejtették el a fürjet.
Költöző madár, de teljesen más módon költözködik, mint a más, költőhelyet elhagyó társai. A fürj a hosszú távú vonuló madarak közé tartozik. Olyanok, mintha egész évben költözésben lennének. Csak kis időre választanak nyugvóhelyet, míg kikelnek a fiókáik és nem egyszerre, nagy csapatokba verődve hagyják el választott nyári otthonukat, hanem csak útközben verődnek csapatokba, mielőtt elhagynák a biztonságot adó szárazföldet. A Földközi-tenger partvidékén szeptember elejétől kezdve már nagy tömegekben tartózkodnak a mezőkön. Ugyanez a helyzet Törökországban, Olaszország déli részén és Spanyolországban is, valamint a Fekete- és a Kaszpi-tenger körül. Egyes példányai már augusztus végén megjelennek Egyiptomban, még több ér oda szeptemberben, miközben ebben a hónapban Közép-Európában még költő fürjeket és pelyhes fiókákat is bőven találhatunk. A vonulás legnagyobb tömegben szeptemberben kezdődik, tart egész októberen át, és átnyúlik novemberbe is.
Termetük és röpképességük miatt eléggé ki vannak téve a szelek okozta turbulenciáknak. Leginkább akkor kelnek útra a szárazföld védelméből, amikor kedvező a széljárás, ezért is van, hogy tömegesen vannak jelen vonuláskor Dél-Európa tengerpartjain. Innentől pedig addig repül a madárhad, amíg szárnyuk ereje bírja. Brehm enciklopédiája egy régi hajósbeszámolót is megőrzött: a tengerészek szerint a kimerült fürjek olykor a hullámok hátára ereszkednek pihenni, majd újult erővel folytatják útjukat. A tengeri viharokban sok példány elpusztul, a többiek pedig valamely szirten, vagy hajók fedélzetén keresnek menedéket. Fő vonulásuk idején Afrika partjaihoz való megérkezésük igen látványos, amikor a tenger felől egy hatalmas felhőben érkezve, elérve a partot, teljesen kimerülten a homokra vetik magukat a fáradt bódulattól és percekig azt hihetnénk, hogy elpusztultak. De nem így van, hanem kisvártatva erőre kapva folytatják útjukat a kontinens belsejébe. A legtöbb madár Szudán, Csád. Niger és a Száhel-övezet területén telel; néhány példány egészen Afrika legdélebbi csücskéig, a Fokföldig is eljut.
A fürj táplálékát a legkülönfélébb magvak, levélcsücskök vagy levélkék, rügyek, s ugyanoly mértékben különféle rovarok alkotják. Emésztésük elősegítésére gyakran esznek apró kavicsot; vizet is isznak, szomjuk oltására elég a leveleken felgyülemlett harmat is s ezért csak ritkán keresnek fel bizonyos meghatározott ivóhelyeket. A fürj évente két fészekaljat rak jelentős, 9-13 darab tojással, melyek 18-20 nap alatt kelnek ki, kéthetes korukban pedig már röpködnek.
A világ legkisebb háziasított baromfija
Nem nagy tyúkféle, és a méretéhez képest aránytalanul sok tojást termel. Ezért is közkedvelt olyan helyeken, ahol kevés hellyel lehet gazdálkodni, de mégis legyen valamilyen baromfi. Amiért igen kedvelik manapság is, az a tojása. Egy igazi szuperfood. Azon túl, hogy elképesztően gazdag tápanyagokban és vitaminokban, könnyebben is emészthető, mint a többi baromfitojás és a hagyományos gyógyászatban allergia és asztma kezelésére ajánlott. A népi gyógyászatban számos kedvező hatást tulajdonítottak neki, min például hogy a a tojás nyersen fogyasztva a magas vérnyomás, a gyomorfekély, az érelmeszesedés, a vérszegénység, sőt, a a cukorbetegség karbantartására is használatos - de ezt a modern orvostudomány nem igazolta.
Ma Magyarországon a fürj védett madár, eszmei értéke 50.000 Ft, de déli szomszédunknál már vadászhatók a vadon élő példányok. Ennek magyarázata talán az, hogy a vadászata a Trianon előtti országon korlátozottan lehetséges volt, főleg a Torontál Vármegye és Bácska területén, ahol ma is tömegesen fordul elő.
Fürj a magyar hagyományban
Talán a legáltalánosabb hiedelem április 25., Márk evangélista emléknapjához köthető a fürjjel kapcsolatban, hiszen úgy tartották a régiek, hogy ha ezen a napon megszólal, akkor bő gabonatermés várható abban az évben.
De van több szólás-mondásunk is, amely megemlékezik a fürjről, mint például, amikor a teltebb, de ügyes menyecskére azt mondják, hogy „Friss, mint a fürj.”
Népdalaink kedvelt madara is, főleg az Alföldön.
Hármat tojott a fürjecske, fürj, fürj rendemre,
Rendem bokor, rendem csipke, ró, ró reketye.
Ripityom, gyere be rózsám az ölembe,
Ripityom, gyere be rózsám az ölembe!
(Kiskunhalas, 1955.)
Népies elnevezései: für, fürmadár, fürgy, fűzmadár, fíz vagy a hangjáról való elnevezése, hogy pitypalaty.
Székelyföldön a tánc hevében kialakult csujjogatások is szólnak a fürjről:
„Kicsi nekem ez a csűr,
Kiröpülök mint a fűr.”
cover: Alper Tuydes / ANADOLU / Anadolu via AFP
képek: AFP és wiki commons
Források:
Alfred Brehm: Az állatok világa, magyarra átültetett változata Budapest 1901-1907.
Chernelházi Chernel István: Magyarország madarai Budapest 1899.
Herman Ottó: Madarak hasznáról és káráról Budapest, 1901.
Katona Mihály: Magyarországi madarak népies elnevezésének gyűjteménye 2020.
Killian Mullarney, Lars Svensson, Dan Zetterström, Peter J. Grant – Madárhatározó 1999. London
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – A fürj
Schmidt Egon – Madárlexikon 2020.
