Vajon kijön-e a medve a barlangjából - és ha kijött, visszamegy-e? Meddig tart még a tél? És mit ünnepelnek a hívek gyertyaszentelő boldogasszony napján? Hihedelmek és szokások február másodikán.
A Szentírás szerint Mária 40 nappal születése után mutatta be fiát a jeruzsálemi templomban. A szertartáson jelen volt Anna és Siemeon is. Simeon a „fény a pogányok megvilágosítására és Izrael dicsősége” szavakkal köszöntötte Máriát és Jézust. Innen ered a gyertyaszentelés szokása. A gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Az Úr bemutatását (praesentatio Domini) a 4. században Jeruzsálemben február 14-én ünnepelték, mert karácsonyt január 6-án tartották. Amint a karácsony december 25-ére került át, a bemutatás február 2-ra tolódott. Róma a 7. században vette át hypapante (találkozás) néven: Simeon karjába vette a kis Jézust, felismerte benne a Megváltót, és örömmel áldotta Istent.
„Bocsásd el most, Uram, szolgádat,
szavaid szerint békességben,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél, az Üdvözítőt.
Őt adtad számunkra
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége.”
Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32)
A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya óvó, védelmező szerepe bölcsőtől a sírig tartott. Hogy rontás ne érje, keresztelésig az újszülött mellett világított. A fiatal anya a szülést követően mikor először templomba ment, gyertyát vitt kezében. A haldokló és a súlyos beteg ágya mellett is égett a szentelt gyertya. Úgy tartották: a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig távol tartja a lélektől a gonoszt.
A medve és az árnyéka
Ugyanezen a napon, február 2-án a népi hagyományban pogány eredetű időjósló nap van. A néphit szerint február 2-án a medve kibújuk a barlangjából - de ha süt a nap és meglátja az árnyékát, ijedtében visszabújik. Ekkor a népi megfigyelés szerint még hosszú, hideg tél várható – további 40 napon át. Ha viszont borult az ég és a mackó kint marad, a tél már megtört, hamarosan tavaszodik.
Ez a motívum nagyon régi. A középkori Európában a medve helyett gyakran a borz vagy a mormota szerepelt a szokásban (innen az évről évre online és tévékben közvetített amerikai Groundhog Day), de a Kárpát-medencében a medve a főszereplő.
A népi időjóslás ma is él. Medve nélkül is végezhető: ha február 2-án reggel kimegyünk, meg kell figyelni, süt-e a nap. A szokás közösségi eseményként maradt fent, ma is rendeznek medvenéző programokat, gyerekeket öltöztetnek medvének az óvodákban és tavaszváró mulatságokat rendeznek szerte a Kárpát-medencében.
