Van otthon szappan és víz? Akkor már adott a nemezkészítéshez szükséges alapanyagok 70%-a! Már csak gyapjúra van szükség - és kezdődhet a munka! A Petőfi Akadémia legújabb filmjéből lépésről lépésre elsajátítható a nemezkészítés Németh Bea népi iparművész segítségével! És hogy mi köze ehhez a rasztának, a pulinak és a szövőmadárnak? A filmből ez is kiderül!

Németh Bea népi iparművész már a film elején részletezi, hogy jön létre a nemez, mint természetes textil, beavatkozás nélkül, a természetben.

„A nemez olyan textil, ami a természetben is előfordul. Ez a folyamat, ahogy a szálak összekuszálódnak, gubancolódnak és így textilt alkotnak, úgy is előfordulhat, hogy az ember hozzá sem nyúl- gondoljunk csak a raszta hajra, a szövőmadarak fészkére vagy a puli összegubancolódott szőrére."

Bea szerint valószínűleg ezt a folyamatot figyelte meg az első nemezkészítő, és ezt próbálta utánozni, mikor állati szőrből - gyapjúból - textilt állított elő. A Petőfi Akadémia filmjében az ú.n. hízlalásos módszert lehet megtanulni. 

Bea először nemezlabdát készít:  gombócba gyúrja a gyapjút, bevizezi, majd szappanos tenyerében hengergeti. Eleinte finom mozdulatokkal dolgozik, majd egyre erőteljesebbekre vált. A szappan lúgja segíti a nemezelődést.

„Mindig kérdezik, hogy mikor van kész. Ezt érezni kell. Ha már tart, nem lehet szétszedni és bírja a strapát."

Az üreges tárgyakat - mint egy palack-takaró, egy táska vagy egy süveg - vagy nemezlapból készíthetjük, szabással és varrással, vagy sablonra dolgozzuk rá a nemezt. A filmben egy táska készítését tanulhatjuk meg, sablon használatával.

Bea meglepő módon a díszítéssel kezdi: ehhez előnemez-lapot használ. Az előnemez egy félig elkészített, lazára nemezelt lap, ami elég lágy ahhoz, hogy össze tudjon állni a gyapjúval, de már elég stabil ahhoz, hogy bármilyen mintát ki lehessen belőle vágni. 

A népi iparművész sablonnal dolgozik - egy pajzslemez alakra helyezi az előnemezből kivágott mintát, amelyet bevon gyapjúval. Két réteggel dolgozik, amelyet egymásra merőlegesen helyez el. Aztán jön a szappanos víz, majd megfordítja az anyagot és a másik felén is megismétli a szappanozást-vizezést. Hajtogatni is kell és simogatni szappanos-vizes kézzel, hogy összeálljanak a gyapjúszálak.

A feltekerés művelete is nagyon fontos: egy konyharuhába tekerjük a nemezt és áthengergetjük  — ezzel a technikával lehet tömöríteni. Vigyázat! A tárgy összemegy  — de ez egészen természetes, ezzel számolni kell. A kiinduló méretet készítéskor nagyobbra kell tervezni, hogy a végén a kívánt méretet kapjuk majd. 

Mikor a textil már elég tömör, Bea kivágja a táska száját és kiemeli a belsejéből a sablont. Majd kifordítja  — vagyis valójában a színére fordítja ezzel  — és tovább tömöríti a konyharuhában hengergetős technikával. A vágott széleket pedig el kell nemezelni - vagy be lehet szegni. Ahogy tetszik. 

„A nemez használati tárgy  — olyan, amit használnunk kell, különben megeszi a moly. Egy másfajta gondolkodásra sarkall; hogy ne halmozzunk fel felesleges tárgyakat, porfogókat, semmit amire nincs szükségünk. "

A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza őseink évszázadokon át felhalmozott tudáskincséből azokat az elemeket, amelyek 21. századi életünkben is jól hasznosíthatóak. Aki feliratkozik a Kultúra.hu Youtube-csatornájára, azonnal értesülhet az új részek megjelenéséről. Tanuljuk vissza együtt a hagyomány hasznos tudását a Petőfi Akadémia videóiból!