A héten három jeles időjósló nap van. Vajon mire számíthatunk Sándor, József és Benedek jóvoltából 2025-ben? És mire számítottak a régiek?
Sándor napján megszakad a tél. József napján megszűnik a szél. Zsákban Benedek hoz majd meleget - nincs itt fázás, boldog, aki él. - írta Weöres Sándor saját neve napjára. Sokan népdalnak hiszik a Magyar Etűdök 26. darabját - pedig nem az.
Ami a népi hihedelmeket illeti: Sándor volt az első időjós és tavaszhozó nap - ezen a napon jó termés érdekében vetni kellett. Bukovinában zabot és árpát, Jászdózsán fehér babot.
A három jeles nap közül József napjához (március 19.) kötődik a legtöbb szokás és hiedelem. Bukovinában József napja ünnepnap volt, a tavasz első napja, amelyen tilos volt dolgozni. Szlavóniában pedig tisztulással várták a tavaszt: József-napkor mindenkinek meg kellett fürdenie és tiszta fehérneműt kellett venni.
Szent József kiosztja a madaraknak a sípot - vagyis ezen a napon madárdallal köszöntik a tavaszt. A nap időjósló nap volt és a termésre is következtettek. Az Alföldön, ha szivárványt láttak Józsefkor, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígért. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben. A Mura-vidéken úgy tartották: „amilyen az idő József-napkor, olyan lesz Péter Pálkor és szénahordáskor”. Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
Göcsejben az általánosan szokásos Szent-György nap helyett József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Akkor is kivitték a gulyát, ha az idő hideg volt és esős - legalább egyszer. Persze a rendszeres legeltetést csak a jó idő érkeztével kezdték meg. És nem csak a göcseji marhákat, hanem a méheket is kieresztették Józsefkor. „Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok!” - mondták a méhészek Algyőn.
A népi megfigyelés szerint József napjára megérkeznek az első fecskék is. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” - mondogatták a gyerekek. És egy idén eléggé elképzelhetetlen hagyomány: az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
De nem csak Józsefhez kapcsolódnak szokások és megfigyelések. Benedek adta pl. a Göcsejben a gyógyító zsírt és fokhagymát úgy, hogy 21-én felszentelték ezeket, majd egész évre beosztották. De a gyógyítás komplexebb szertartásának leírása is fennmaradt: Szeged környékén Benedek-napon hagymát duggattak, amelyet augusztusban, Bertalan napján (aug. 24.) szedtek csak fel. Háztetőn szárították eztán, hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták, hogy meggyógyuljanak. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
forrás: Néprajzi Lexikon
