A hagyomány él, lüktet, és táncra hív: a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő NKA Halmos Béla Programiroda közös programsorozata idén is különleges, egész nyáron átívelő élményt kínál, a kárpát-medencei népzenei élet legjavát hozza el Óbuda szívébe. A nyár folyamán nyolc estén át tizennégy zenekar várja a népzene és a néptánc szerelmeseit augusztus 21-ig: kéthetente csütörtök esténként moldvai, gyimesi és erdélyi dallamok, ritmusok és harmóniák töltik meg a Kobuci udvarát.
A PKÜ gondozásában működő NKA Halmos Béla Programiroda immár nyolcadik éve dolgozik a nép- és világzenei produkciók népszerűsítésén, és alapvető törekvése, hogy gazdagítsa a város kulturális életét különböző programokkal, koncertekkel és táncházakkal. A Kobuci történet pedig összefonódik a hazai világzenével: azon tartományával, amely nem tud és nem is akar elszakadni a népzenétől.
Május 15-én indult az első táncház a Csürrentő Együttessel és a Kalász Bandával. A Csürrentő Együttes 1998 óta aktív szereplője a magyar népzenei életnek. Kezdetektől fogva a moldvai csángó népzene hiteles megszólaltatását tűzték zászlajukra, zenéjükben a hagyománytisztelet és az élő népi kultúra iránti elkötelezettség ötvöződik. A Kalász Banda a hazai táncházmozgalom egyik meghatározó, lendületes formációja. Művészetüket a népzene iránti mély tisztelet és annak érzelmi, lelki gazdagságának hiteles közvetítése jellemzi. Céljuk, hogy a magyar népzene sokszínű világát élményszerűen és átélhetően hozzák közelebb a közönséghez.
„A 2009-es nyitása óta minden nyáron játszunk a Kobuciban. Már az első évadban beleszerettünk a helybe! Utánozhatatlan a miliő a Zichy-kastély udvarán: hatalmas tér a szabad levegőn, ahol minden alkalommal több száz táncos kavarog, mégis családias a hangulat – mintha mindenki ismerne mindenkit. Sörpadok a fák árnyékában, kiváló büfé. Semmi sem hiányzik a felhőtlen szórakozáshoz” – osztotta meg gondolatait Kárpáthegyi Bálint, a Csürrentő Együttes kobzosa.
A május 29-i este egyik fellépője a Csángálló zenekar lesz, akiknek muzsikája mélyen merít az erdélyi és moldvai hagyományokból, a zenekarra jellemző sajátos hangzással és nyitott gondolatisággal alkot egy új fajta zenei stílust. Az este folyamán a vonós muzsikát a hagyományos magyar népzenét játszó Magos Együttes képviseli majd, akik a táncházmozgalom egyik legkiemelkedőbb formációja, főként Erdély különféle tájainak színes zenei világát elevenítik fel a lassú, lírai, szerelmes daloktól a feszes lüktetésű táncdallamokig.
Június 12-én a Korinda Zenekar és a Zagyva Banda szolgáltatja a talpalávalót. A Korinda Zenekar a magyar nyelvterület keleti végein élő népcsoportok hagyományos népzenéjének hiteles tolmácsolását tűzte ki céljául, számukra a moldvai csángó népzene jelenti a fő irányvonalat. A Zagyva Banda tagjai szintén elkötelezett művelői a magyar népzenének, repertoárjukban a Kárpát-medence magyarságának és más nemzetiségeinek népdalai és táncmuzsikái szerepelnek.
A június 23-i hét a VII. Óbudai Világzenei Hét keretében zajlik majd. Hazai és nemzetközi népzenei különlegességek érkeznek a Kobuciba, igazi zenei csemegék kerülnek a színpadra: afrikai, ázsiai és európai ritmusokra rophatják az odalátogatók. A táncház ezen a héten sem maradhat el, június 26-án érkezik a moldvai csángó, román és cigány dallamokon alapuló, ritmusos tánczenét játszó Fanfara Complexa, valamint az egész Kárpát-medencében méltán népszerű Szalonna és Bandája, akik idén fennállásuk huszadik évfordulóját ünneplik. Olyan örömzene a muzsikájuk, mely minden korosztály számára érthetővé és szerethetővé teszi a saját és a velünk élő nemzetségek hagyományos kultúráját.
Július 10-én visszatér a moldvai csángó zenét játszó Csürrentő zenekar, és mellettük az 1986-ban alakult Tükrös Zenekar is színpadra lép, akik falusi magyar népzenét játszanak a vonószenekarok hagyományos felállásában, cimbalommal kiegészülve. Elsősorban a Felső-Tisza-vidék, a Mezőség és a Székelyföld egy részének zenei világával foglalkoznak behatóan.
Július 24-én a régi falusi zenekarok hagyományait követve játszik gyimesi és moldvai csángó népzenét a Szigony zenekar, akik a magyar nyelvterület e két legkeletibb, zárványban fennmaradt, de még ma is élő népzenei és néptánc hagyományait elevenítik fel a táncház során. Ezen az estén hallhatjuk a salgótarjáni gyökerű Dűvő zenekart, a hagyományos vonószenekari felállásban játszó együttes 45 éves jubileumát ünnepli, és töretlen képviselője a Kárpát-medence zenei örökségének. Az együttes az évek során több átalakuláson ment keresztül, jelenlegi felállásban 2008 óta játszanak együtt.
Augusztus 7-én a Rézeleje Fanfárosok zenéje nyitja meg az estét. A zenekar elsősorban moldvai és balkáni tánczenét játszik, és bárhová is érkeznek, magukkal hozzák annak a világnak a hangulatát, ahol a népzene ma is élő hagyomány. Előadásukban a régi dallamok modern hangszereken, egy rezesbanda friss, lüktető hangzásán keresztül kelnek új életre – így hidat képeznek múlt és jelen, a hagyományos és kortárs zenei élmény között. Az este másik nagyszerű zenekara az Erdőfű, amely a Magyarországon tevékenykedő táncházzenészek összefogása révén jött létre. A zenei műhelynek is tekinthető kezdeményezés célja, hogy átfogó képet adjon a magyarlakta területek és a velünk együtt élő etnikumok vonós népzenéjének sokszínűségéről, az adott vidék vagy falu sajátosságait tartva szem előtt.
A programsorozat záróakkordjaként, augusztus 21-én két formáció lép színpadra, elsőként a Berka Együttes, a magukat progresszív folk stílusba soroló zenekar a birtokában lévő dallamkincset ötvözi a városi zenészt érő sokféle zenei hatással, hangszerekkel. Majd a már jól ismert Kalász Banda zárja az estét, akik megalakulásuk óta állandó vendégei a Kobuci táncházaknak.
A szervezők minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak! A jegyárakról itt tájékozódhatnak az érdeklődők.Ha valakit magával ragad a hangulat és szívesen elmélyedne a tánclépések világában, érdemes felkeresnie a Kultúra.hu YouTube-csatornáját: a Nagy figurák-videósorozat izgalmas bevezetést kínál a néptánc alapmozdulataiba, profi táncosok és archív felvételek segítségével.
A programsorozat a Kobuci Kert és a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában működő Halmos Béla Programiroda közös szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.