Katymár négy nemzetiségének bemutatkozó rendezvénysorozata a Kultúrpajtában! Második alkalommal a németség helyi története, szokásai, zenéje, táncai - és persze ételei lesznek terítéken!
A program a falu négy nemzetiségét mutatja be egy-egy napon 2023 nyarán. Cél, hogy mindenki megismerje a másik történetét, kultúráját, zenéjét, táncait. Minden alkalommal lesz vendéglátás is az adott nemzetiség jellegzetes ételével.
Második alkalommal a katymári sváb-német nemzetiség látja vendégül a többieket, mesél a történetéről, a betelepülésről, megosztja ma is élő hagyományait, táncra is invitál és kóstolót is kínál jellegzetes német falatkák formájában!
A németek három hullámban települtek be a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. században. A cél: a török uralom alatt és a harcok idején kihalt települések újraélesztése, a mezőgazdasági termelés újbóli beindítása. Első hullámban (III. Károly uralkodása alatt) a karloviczi és paszaroviczi békekötés (1718) után érkeznek németek a szinte teljesen kihalt falvakba Bács-Bodrog vármegyébe - elsőként Csátalja, Vaskút, Kunbaja és Katymár településekre. Sok helyen a helyi földesúr (pl. Grassalkovich Antal gróf) hívta be a német telepeseket, hogy a kiürült területeken legyen, aki megművelje a földeket, máshol pedig az üldözött protestánsok letelepedésében segítettek (pl. Hartán Ráday Pál .) A betelepülés második hulláma Mária Terézia (1740-1780) idején a hétéves háborút követően rendeleti úton indult meg - a császárnő toborzói különösen a túlnépesedett Rajna vidékéről csábítottak lakosokat föld haszonélvezetének ígéretével Magyarországra, a Bácskába. Többszáz család érkezett ekkor a már meglévő településekre, de más családok más faluba, más földesúrhoz települtek át az országon belül. A harmadik, a legnagyobb betelepítési hullám a "der große Schwabenzug", II. József (1780-1790) uralkodásának idejére tehető. II. József 1782. évi szept. hó 21-én bocsájtotta ki türelmi-, és szabad költözködési pátensét, amellyel a bevándorlóknak teljes vallásszabadságot biztosított, illetve minden telepesnek ingyen utazást, ellátást, új házat, földet, eszközöket, igás állatokat és tízévi adómentességet is ígért. A németek kezdetekben sokat küldöttek Bácska számukra szokatlan klímájával, a maláriával, amelyet a Tisza és Duna időnkénti áradása és a nagyszámú mocsár jelenléte hozott magával. A nehézségek fokát mutatja, hogy Bácska ekkoriban kiérdemelte a „ németek sírja" elnevezést is - de a csábító gazdasági előnyök és a szabad vallásgyakorlás ígérete legyőzte a félelmeket, és a német kitartás és alaposság révén sikerült a német családoknak otthont teremteniük Bácskában is.
forrás: http://www.garaweb.hu/bsvab.htm
cover: ugyanitt: Német asszonyok a fonóban