Az utolsó pillanatig tárgyalni akart, miniszterként maga ment a szovjet laktanyába - de tárgyalóasztal helyett letartóztatás várta.
Maléter Pál 1917. szeptember 4-én született Eperjesen, értelmiségi családban, apja jogász volt. Orvosnak készült: Prágában négy félévet végzett az orvosi egyetemen, majd Budapesten folytatta tanulmányait, de anyagi okok miatt abba kellett hagynia. A magyar állampolgárság megszerzésének érdekében önként jeletnkezett a hadseregbe és katonának állt; 1940 őszén vették fel a Ludovika Akadémiára. 1942-ben hadnagyként végzett.
1944 májusában a keleti fronton szovjet fogságba esett. Partizániskolát végzett, és 1944 őszén Erdélyben már a németek ellen harcolt. 1945-ben a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány védelmére szervezett őrzászlóalj parancsnoka lett. Belépett a kommunista pártba. Szolgált a határőrségnél, 1948-ban néhány hónapig Tildy Zoltán köztársasági elnök testőrparancsnoka volt. A forradalom kitörésekor ezredesként a Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatok parancsnoka volt (ezek bányamunkára vezényelt katonai alakulatok voltak).
A Kilián laktanya
Október 24-én délben a Honvédelmi Minisztériumban ő vette át a főügyeleti szolgálatot. Másnap Tóth Lajos vezérkari főnök parancsára öt harckocsival és tisztiiskolásokkal a Kilián laktanyához indult, mert a minisztérium úgy értesült, hogy onnan fegyvereket hordanak ki, és az épületből lövik a Nagykörúton járőröző szovjet harckocsikat. A laktanyáig csak az ő parancsnoki harckocsija jutott el. Felsőbb jóváhagyással tűzszünetet kötött a környéken harcoló civilekkel.
Az ezredes átállása nem egyik pillanatról a másikra történt. A tűzszünet lejárta után, október 27–28-án Maléter katonái ellenőrzésük alá vonták a laktanyát körülvevő épületszárnyakat, és csak a kormány által elrendelt tűzszünet hírére szüntette be a felkelők elleni harcot. Ezután viszont a forradalom egyik legismertebb katonája lett. Részt vett a Corvin közi fegyverletételi tárgyalásokon, október 30-án Nagy Imre hívására a Parlamentben a munkástanácsok küldötteivel tárgyalt, másnap a Nemzetőrség megszervezéséről. A Forradalmi Honvédelmi Bizottmány tagjává választották.
Két nap miniszterként
Október 31-én a honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezték ki, november 2-án vezérőrnaggyá léptették elő. A november 3-án megalakult utolsó Nagy Imre-kormányban honvédelmi miniszter lett. Ő vezette a tárgyalásokat Malinyin szovjet hadseregtábornokkal a szovjet csapatok kivonásáról. A kormány álláspontjának megfelelően ragaszkodott a teljes függetlenséghez és a semlegességhez.
November 3-án este a tárgyalás folytatására a tököli szovjet bázisra ment a magyar küldöttséggel. Felesége, Gyenes Judith visszaemlékezése szerint búcsúzáskor azt mondta: "Értsd meg, hogy most nem számít sem feleség, sem család, nekem el kell, ki kell oda mennem még az életem árán is, mert egy ország várja a segítséget." Tárgylás helyett azonban Ivan Szerov tábornok, a KGB vezetője letartóztatta őket. Néhány órával később, november 4-én hajnalban megindult a szovjet támadás Budapest ellen.
A per és a 301-es parcella
Malétert a KGB 1957 januárjában adta át a magyar belügyi szerveknek. A hatalom eleinte külön pert tervezett ellene és társai ellen, de végül a Nagy Imre-perbe vonták be. A kirakatperben a fegyveres erőket is kellett képviselnie valakinek és a volt ludovikás tiszt jól illett a koncepcióba. Ötödrendű vádlottként állt a Vida Ferenc vezette népbírósági tanács elé. 1958. június 15-én a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélték, és másnap hajnalban Nagy Imrével és Gimes Miklóssal együtt kivégezték.
Negyven éves volt.
A holttesteket először a börtön udvarán hantolták el majd 1961 februárjában titokban a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában temették őket jeltelen sírokba. A temetői nyilvántartásban hamis nevek alatt szerepeltek. Maléter Pál és Gimes Miklós közös sírba került, a nyilvántartásban talált név: Naszladi Péter.
Források: 95 éve született Maléter Pál (Múlt-kor, 2012) · Arcok 1956-ból – Maléter Pál (Infostart, 2016) · Maléter Pál – Történelmi Tár · Maléter Pál – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, digitális hadtörténelem · Partizánok a Kiliánban (Napi Történelmi Forrás, 2016) · A 301-es parcella rejtélye (Feol.hu, 2016) · Újratemetés: 35 éve volt a rendszerváltás emblematikus eseménye (Euronews, 2024) · Pál Maléter – Wikipedia
