A fűtési mód, amit a takarékosságról neveztek el a régiek. Melegét olyan anyagok adták, amelyek máshol értéktelennek számítottak - és még a hamuját is felhasználták. Hogyan használhatjuk okosan ma is a sparheltet? És milyen az ideális cserépkályha?
„A régiségben természetközeli életmód volt. A spór, a tartalék tűzhely, vagyis a sparhelt arról szól, hogy minden olyan értéktelen anyaggal tudják fűteni, amit máshol nem használnak fel" - meséli Viszló Attila kályhaépítő mester a Petőfi Akadémia videosorozatának 6. epizódjában. A kisfilmből az is kiderül, miért kívánt a sparhelt fűtése folyamatos figyelmet és jelenlétet a háziasszonytól - és miért volt mégis jó, sőt, elengedhetetlen, hogy legyen minden háznál. Mire való a torony-rész a sparhelt mellett? És hogyan kell szakszerűen begyújtani?
A film második részében a cserépkályha-építés titkaiba ad betekintést Viszló László. Sokan gondolják hogy a csempe csak egy burkolat, egy díszítő elem a kályhán, amivel eltakarják a belső szerkezetét, hogy szebb legyen. Pedig ez nem így van.
"Az építkezést ezzel kezdjük. Feltesszük a csempét, majd belül folytatjuk " - mondja. Az is kiderül, hogyan birkóztak meg a kályhaépítők a hőtágulás jelenségével, és hogy a tégla/ csempe arányának meghatározásánál az ideális hőleadást hogyan vették figyelembe.
A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza a tradíció évszázados tudáskincsének ma is használatban lévő praktikus elemeit. Tanuljuk vissza együtt a régiek tudását! Petőfi Akadémia minden hétfőn új epizóddal a Kultúra.hu Youtube-csatornáján!
