Indigó — azaz indiai kék. A kékfestés technikája és anyagai Indiából származnak, és a francia királyi udvaron át jutottak el egész Európába. Eleinte csak a "kékvérűek", az arisztokrácia engedhette meg magának a kékfestett ruhákat, de a hajózás élénkülésével az indigó egyre olcsóbb lett és a kék ruhák elérhetővé váltak még a parasztság számára is. De hogyan készült egy kékfestett vászon? A Petőfi Akadémia videójából kiderül!

„Győrben már 300 éve vannak kékfestők"  — kezdi az elejéről a történetet Tóth Ildikó kékfestőműhely-tulajdonos a győri Festő utcában, abban a műhelyben, amelyet dédszülei 1906-ban alapítottak. Ildikóék a mai napig a régi helyen a régi eszközökkel és a a családi mintafákkal dolgoznak. De nem csak azokkal.

„Van, hogy érkezik egy boríték egy mintafával és egy szép levéllel, hogy örül az adományozó, ha jó helyre kerülhet a megörökölt mintafa" - meséli.

„Az első lépés az, hogy a textilt ki kell készítenünk, minden olyan segédanyagot el kell távolítani, amit szálmegerősítés céljából korábban felvittek rá" — kezdi a gyakorlati útmutatót Gerencsér Zsolt kékfestő. Fontos tudni, hogy kékfestésre a pamut- és lenvászon a legalkalmasabb.

Zsolt egy vonalzóval és egy ceruzával jelöli be a vászon mintázandó területeit, majd megmártja a nyomdapárna-felületen a mintafákat. A nyomdapárnát egy speciális, fák mézgájából főzött mintázóanyaggal kenik meg. A mintafával felvett mintázóanyag rátapad a textilre — így oda, ahol ez van, már nem tud majd beszivárogni az indigó."

A régiek egyébként a kékfestett kötény mintája alapján be tudták azonosítani, hogy a viselője mely faluból való — mert minden kékfestőműhely egyedi, saját mintafákat készített. De emellett az egész ruházat kódolt információkat is tartalmazott viselője státuszáról. Ha valaki olvasott ezekből a jelekből, meg tudta mondani ránézésre, hogy hajadon vagy férjezett-e akit lát, vagy esetleg özvegy — és hogy hány gyermeke van (ez utóbbi pl. a szoknyafodrok számából volt kiolvasható). 

Gerencsér Zsolt a festék-összeállítás titkaiba is beavat minket a festőmedence mellett, kiderül, hogy indigó, mész és vas-szulfát megfelelő elegye szükséges a szép kék szín eléréséhez. A videóban megnézhető, hogyan alakul ki a textilen a szín, mitől lesz világos- vagy sötétkét a textilünk.  

„Ez nem egy egyszer hordom aztán eldobom típusú anyag — mondja Ildikó — sokszor a vásárló említi, hogy édesanyjának volt ilyen kendője vagy terítője. Ezek a textilek emlékeket hordoznak és emiatt is ilyen fontosak."

Ildikó szerint amíg a fiatalok ismerik és hordják a  kékfestőt, addig van és lesz is jövője.

A Petőfi Akadémia hétről hétre elhozza őseink évszázadokon át felhalmozott tudáskincséből azokat az elemeket, amelyek 21. századi életünkben is jól hasznosíthatóak. Aki feliratkozik a Kultúra.hu Youtube-csatornájára, azonnal értesülhet az új részek megjelenéséről. Tanuljuk vissza együtt a hagyomány hasznos tudását a Petőfi Akadémia videóiból!