Kárpát-medencei Népi Hálózat

Berecz András: Nem árt jóban lenni a harangozókkal, mert ők odafentről mindent látnak

Berecz Andrást mesemondóként szokás ismerni. Kevésbé köztudott, bár erről tízezres stadionközönség vagy tengeren túli tanítványok sokasága is tanúskodhat, hogy kiváló népdalénekes. Amúgy fordít csuvas nyelvről, előadást tart Arisztotelészről is, ám az csak mostanában derült ki, hogy harangos ember. Ha kell, fel- vagy alájuk mászik, és lefényképezi ünnepeink ott rejtőző évgyűrűit. Az évszázados harangokról készült különleges fotóiból kiállítás készült a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatkozik be, majd körbejárja a Kárpát-medencét.

A lélekharang szívhangjai

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének beszéde Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállításának megnyitóján a Múzeumkertben.

Fagyosszentek - előrehozva?

Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket - tartja a néphit Topolyán. A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban - nem csak a Kárpát-medencében, de Lengyelországban, Ausztriában és Németországban is megfigyelték. Idén, mintha előbb jöttek volna egy héttel...

Kallós Ifjúsági Tábor - tanulj zenét Válaszúton!

Már jó ideje szeretnél megtanulni népi muzsikát játszani? A nyári vakáció tökéletes alkalom erre - a Kallós Zltán Alapítvány pedig garancia a magas színvonalra!

XXVIII. Nemzetközi Gyimesi Tánctábor

Nyár közepén Gyimesközéplok vár minden táncoslábú tanulni vágyót!

Tagfelvétel - Kiscsőszi Dalkör és Férfi Dalárda

Szeretnél egy közösséghez tartozni, ahol a hagyomány élő, a hangulat vidám, és a dalok szívből szólnak?

Borkorcsolyák versenye a XVIII. Orbán-napi Hegyi Vigadalmon!

A Hegypásztor Kör a Vasvár Népfőiskolával együttműködésben az elmúlt évek hagyományaihoz híven meghirdeti a XVIII. Orbán-napi Hegyi Vigadalom programjaként a BORKORCSOLYÁK VERSENYÉT, melyre szeretettel várja a Vasi-Hegyhát településein és a Vasi-Hegyhát Natúrpark területén élők jelentkezését! Emellett más tájegységről is érkezhetnek nevezések a versenyre!

Főzőverseny a XVIII. Orbán-napi Hegyi Vigadalom alkalmából!

A Hegypásztor Kör az elmúlt évek hagyományaihoz híven Hegyháti Főzőversenyt szervez a XVIII. Orbán-napi Hegyi Vigadalom programjaként idén a Vasvár Népfőiskolával együttműködésben, melyre szeretettel várja a Vasi-Hegyhát és a Vasi-Hegyhát Natúrpark településeinek, közösségeinek jelentkezését! Örömmel fogadjuk más tájegységek csapatainak jelentkezését is! Határidő: május 9, dél.

Borverseny a XVIII. Orbán-napi Hegyi Vigadalom alkalmából!

Oszkón a Hegypásztor Kör mindenkit szeretettel vár Orbán-nap alkalmából! Sőt, az elmúlt évek hagyományaihoz híven a borversenyt hirdetnek a Nyugat-Magyarországi régió legjobb borai számára! Május 14-15-én lehet leadni a versenyző borokat Oszkón a Közösségi Házban.

III. Csíkszentkirályi Traktoros Találkozó

Csíkszentkirály, Bakalja idén is várja a traktorosokat! Lehet jelentkezni!

Ördöngősfüzes, lúdvércek és a ritka magyar

Ördögök lakták a nádast, azok világítottak Füzesen minden éjjel. A népek tudták, hogy tisztátalanok laknak ott, mert csak azoknak látszik éjjel a világjuk. Azt a nagy mocsaras, szavattyús rétet az ördögök világították, a kísértetek - mesélték falujukról az ördögösfüzesiek évszázadokon át. Innen érkezik egy különleges táncos, Réti János, a ritka fogásolás nagymestere a Nagy Figurák második részében. Tóth János írásából táncos szemmel ismerhetjük meg Mezőséget.

Nagy Figurák

A Kárpát-medence legendás néptáncosainak nyomába eredhetünk a Petőfi Kulturális Ügynökség új, hiánypótló videósorozatával: a Nagy Figurák első epizódja április 29-én, a tánc világnapján jelenik meg a Kultúra.hu YouTube-csatornáján.

A kalotaszegi legényes - Berki Ferenc „Árus” tánca nyomán

Indul a Nagy Figurák sorozat! Nagy figurákat, táncmotívumokat tanulhatunk igazi nagy figuráktól - táncosoktól. Indul a Nagy Figurák sorozat! Nagy figurákat, táncmotívumokat tanulhatunk igazi nagy figuráktól - legendás táncosoktól. Az első részben a kalotaszegi legényes jön, Berki Ferenc „Árus” tánca nyomán. A figuráról Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője mesél, és Szeverényi Barnabás táncolja el. Ki is lassítjuk, hogy könnyebb legyen megtanulni! Tóth János etnográfus, táncművész ajánlja most az első epizódot: Kalotaszeget és a kalotaszegi legényest.

Kihajtás, gyíkfogás, boszorkányok elűzése

Április 24-e Szent György nap az állatok első kihajtásának napja, tisztító és rontás-elhárító nap a néphagyományban. De mi köze ennek éppen Szent Györgyhöz és a sárkányhoz?

A polgár az emigrációban

Hogyan élt Márai és Lola az emigráció éveiben? Miért tiltotta meg az író művei kiadását itthon? Olaszország, a Szabad Európánál töltött évek és Amerika, Lola, Jánoska, regények és naplók cikkünk második részében a Márai-emlékév nyitányán.

Ferraritól Domestosig és vissza

Mikor került a locsolóversekbe traktor, pacsuli, Domestos és SMS? Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és a legkülönösebb locsolóversek gyűjteménye.

Sanyarúhét, szenvedőszerda, zöldcsütörtök

A nagyhét nem volt a magyar nép kedvenc hete - sanyarúhétnek hívta a népnyelv. Vajon mitől volt szenvedő a szerda és zöld a csütörtök? És mi is van eredetileg a húsvéti kosárban?

A díva és a szakácsnő

Laborfalvi Róza, a díva, a femme fatale. Jókainé Laborfalvi Róza, a gazdasszony aki kappant kopaszt, disznót etet, tehenet fej — és olyan kávét főz, mint Budán senki. Hogyan lett bántalmazott gyerekből ünnepelt díva - majd mesterszakács és gazdasszony Jókai felesége, Laborfalvi Róza? Mivel füstölte tele a füredi konyhát, miért száműzte a fagylaltot konyhájából, és hogy főzött egyszerre bent és kint is szüretkor? Legendás alakját és legendás főztjét április 8-án, 208. születésnapján idézzük fel. Maronics Anna írása.

Háromszéktől a Himalájáig

Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Fonográffal úttalan utakon

Vikár Béla volt az első európai etnográfus, aki fonográfot használt gyűjtőútjai során. Az eszköz ekkor még nagy, nehéz és rendkívül sérülékeny volt — mégis megérte vigyázva körbevinni a Kárpát-medencén Székelyföldtől Somogyig. Vikár és kísérő napszámosa képe, hátukon a fonográffal a magyar vidék részévé vált a 19-20. század fordulóján. Vikár alapozta meg a népzenegyűjtés technikai metodológiáját - amelyet később Kodály és Bartók is követett. 2025. április elsején lenne 166 éves. Maronics Anna írása.

Egy polgár élete

Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 125 éve április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán

Hogyan lett Bartók egy véletlenül meghallott éneklő cselédlány dalának lejegyzőjéből a 20. század egyik legnagyobb népdalgyűjtője és népzene-szakértője? Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni és mi kellett ahhoz, hogy rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek? Bartók Béla ma lenne 144 éves. A népi.kultura.hu születésnapi cikkében a hatalmas életmű népzenei, zenegyűjtési oldalát mutatja meg Tóth János a néprajztudomány nézőpontjából.

Tömény, mint a pálinka és minden ízében kimunkált

A kötet, ami olyan mint a pálinka: kortyonként, apránként kell ízlelgetni, mert aki egy ülésben akar végezni az egésszel, szinte másnapos lesz a tömény tudásanyagtól. Ez volt a Tündérkerti pomológia egyk első olvasója, Demeter Szilárd, a társkiadó PKÜ vezetője meglátása a könyvbemutató beszélgetésen. A kiadó szerint olyan tudásanyag van felhalmozva a kötetben, melyet minden részletében, lassan érdemes befogadni, átgondolva az olvasottakat és időt hagyva magunknak a rácsodálkozásra és a gyönyörködésre a kötet illusztrációit nézegetve. Vasárnap, a Tündérkertek Napján a két szerző, Ambrus Lajos és Kovács Gyula történeteiből bontakozott ki a munka megírásának 30 éves története.

Minden régi magyar gyümölcs története regénybe illő

Vasárnap a Nemzeti Színházban mutatja be Ambrus Lajos és Kovács Gyula Demeter Szilárd moderálásával Tündérkerti pomológia c. új kötetét. A nagyszabású, magyar gyümölcsfajtákat bemutató ötszáz oldalas, gazdagon illusztrált könyvről, pomológiáról és kert-emberségről Pál-Lukács Zsófia készített interjút Ambrus Lajossal a kultúra.hu-n.

Tündérkerti pomológia

Március 23-án, a Tündérkert Napon mutatja be Ambrus Lajos és Kovács Gyula Tündérkerti pomológia c. új kötetét Demeter Szilárd moderálásával a Nemzeti Színházban. Szerzőnk, Tóth János etnográfus már olvasta a könyvet. Szubjektív esszé és könyvismertető következik - kedvcsináló a nagyszabású pomológiai kötethez a néprajztudós szemén át.

Sándor, József, Benedek

A héten három jeles időjósló nap van. Vajon mire számíthatunk Sándor, József és Benedek jóvoltából 2025-ben? És mire számítottak a régiek?

Az ambivalens professzor és miniszter

Helyezkedőművész vagy opportunista? Károkat okozott vagy értéket teremtett? Ortutay Gyula mai napig megosztó személyiség. A titkos kommunista aki bejáratos a Horthy-rendszer legfelsőbb köreibe és nyíltszínen kisgazda. Az egykori piarista diák, aki államosította az egyházi iskolákat, mint miniszter. Vagy épp a kutató, aki feloszlatta a kutatóintézetet — és még sorolhatnánk. Soroljuk is. Ortutay Gyula különös karrierje és néprajzkutatói munkássága Tóth János és Maronics Anna írásában.

Aki oltókéssel menti az örökséget

Emlékeim közt sokszor felbukkan egy almafa a nagyapám kertjéből. Nagyjából tíz éves lehettem akkor, amikor ráeszméltem, hogy gyümölcséréskor háromféle almát termett. Mindaddig nem volt rá figyelmem, csak élveztük, amit adott az a fa és almáit jóízűen majszoltuk az ólak és a kert között szaladgálva. De akkor megkérdeztem nagyapámat, hogy ez meg hogy lehet. A háromféle termés. Ekkor került először a kezembe oltókés. És akkor megtanultam, bár utána sokáig nem használtam ezt a tudományomat. Ki gondolta volna, hogy néhány évtizeddel ezután találkozom majd valakivel, aki az oltókésével menti hagyományainkat? Tóth János írása.

Kokárda nélkül belépni tilos!

A kokárda eredetileg arisztokrata ruhadísz volt - később katonákat megkülönböztető jelvény a harctereken, majd forradalmi szalagcsokor a Bastille ostroma után. Később a márciusi ifjak jelvénye Pest-Budán, az amerikai polgárháború katonáinak rangját jelző kitűző, majd Dél-Amerikában szabadságért és függetlenségért harcolók megkülönböztető ruhadísze Uruquaytól Argentínáig. Kis- kokárda-.történet a világ körül.

Az iskolások majdnem elfeledett ünnepe

Március 12-én, Szent Gergely napján egykor gyerekek járták a falvakat, hogy dramatikus játékokkal és tréfás énekekkel verbuváljanak tanulókat az iskolákba. Fennmaradt egy igazán régi dalszöveg a Gergely-járásról - ami azóta is generációknak okoz fejtörést. Hogy miért?

Negyven szentek napja

Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

A népdal ritka tulajdonsága, hogy nem lehet hamisítani

Február 28-án megnyílt a Szentendrei Régi Művésztelep Száll az ének című páros kiállítása: Kósa Klára kerámiaképei és a nála 69 évvel fiatalabb Klinkó Zita filctoll- és ceruzarajzai, mind népdalok által ihletett alkotások. Kiss Péter beszámolója a kultura.hu.n!

Színház Sárándon!

A Közöségi Házban vár minden érdeklődőt szeretettel a Déryné program jóvoltából A Szegedi Pinceszínház társulata!

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere és cibereleves

Cibere, cibre, kiszi, keszőce. A sok név ételt (italt) takar: erjesztett (fermentált) gabonalevet - másutt különleges, aszalt gyümölcsből ksézített gyümölcslevest.

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.

Viseletes bál a tavasz első napján!

Aprók táncától a nagyok táncáig! Szombati mulatság Szentgálon a Református Énekkar épületében!