Hírek

Dömötör juhászt táncoltat

Szent Dömötör, vagy méginkább Szent Demeter a Kárpát-medencében lévő délvidéki Szerémség, a későbbi magyar föld szülöttje. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tisztelte elterjedjen a magyarság körében is. Tóth János írása.

A forradalom arcai: Rácz Sándor

"Rácz Sándor vagyok, értem jöttek – nyugodtan abbahagyhatják az igazoltatást." A Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökét eredetileg tárgyalni hívták a Parlamentbe - de valójában letartóztatás várta.

A forradalom arcai: Bibó István

„Magyarok!” – se elvtárs, se barát - csak simán: magyar. A parlamenti büfé száraz szendvicsein élő, fotelekben alvó, november 4-e után még két napig a Házban maradt utolsó kormánytag , Bibó István államminiszter így kezdte ellenállásra felszólító nyilatkozatát.

A forradalom arcai: Nagy Imre

A forradalom előtti napon szüretre ment, 23-án nem akart kimenni felvonulni, kommunista volt - miért érdemli mégis a máig tartó tiszteletünket?

A forradalom arcai: Maléter Pál

Az utolsó pillanatig tárgyalni akart, miniszterként maga ment a szovjet laktanyába - de tárgyalóasztal helyett letartóztatás várta.

A forradalom arcai: Angyal István

Ti éljetek, nevessetek teli szájjal, mert mi is így akartunk élni - kérte. Nem is írhatnánk róla, azt kérte: ne legyen se hős, se mártír, hanem felejtsük el.

A forradalom arcai: Tóth Ilona

1956. Tóth Ilona szigorló orvostanhallgató 24. születésnapjára a forradalmat kapta. Önkéntes lett, majd kórházigazgató - november végére pedig egy gyilkossági ügy fővádlottja. El is ítélték és kivégezték - miközben ma, hetven év után sem tudjuk pontosan, mi történt abban a kórházban...

A forradalom arcai: Gimes Miklós

1956. október 28-án 17 óra 25 perckor Nagy Imre a rádióban kimondta: a kormány elítéli azokat a nézeteket, amelyek a hatalmas népmozgalmat ellenforradalomnak tartják. Az elmúlt napokban – fogalmazott – „egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom” bontakozott ki. A mondatok mögött egy újságíró is ott állt, aki tudta: egyetlen szón múlhat, ki lesz hős és ki bűnös. Sorozatunk első része Gimes Miklósról szól.

100 éves a Háry János

A Horthy-korszak nosztalgiája az idealizált falu képét emelte be a színházi színpadokra, a parasztokból pirospozsgás leányok, a népdalokból nóták meg népies műdalok lettek. A városi polgárság szeretett nosztalgiával merengeni egy soesmvolt falusi idill felett. Ebbe a közegbe robbant be Kodály és Háry János - valódi parasztok, vaskos humor, igazi népdalok - és egy, ma már nehezen érthető, korabeli szlenggel és áthallásokkal teli librettó. Vajon érthető, értékelhető-e ma még?

Sarusok és sarutlanok

„Soha nem fognak meggyőzni valamiről, ha a lelkiismeretemmel ellenkezik, még ha az egész világ vonul is fel ellenem!” - vallotta a sarutlan karmelita rend alapítója, Ávilai Szent Teréz. A magyar elnevezés megtévesztő: valójában a sarusok nem saruban, hanem zárt lábbeliben jártak. A sarutlanok jártak saruban vagy mezítláb....és ezért évtizedeken át kellett küzdeniük. Teréz nap a magyar néphagyományban is jeles nap. Tóth János írása.

Na’Conxypan hercege

1914 májusában egy nyurga, különc pesti festő Velencébe utazott egy barátjához. Itália volt a második otthona: tizenkét éve járt vissza újra meg újra, olasz néven írta alá a leveleit, és szívesen fényképeztette magát reneszánsz jelmezben. A lagúnák városában érte a hír, hogy kitört a világháború. Ezt már nem tudta feldolgozni. Gulácsy Lajos, a magyar képzőművészet talán legkülönösebb alakja 144 éve, 1882. október 12-én született Budapesten.

A Drifters az USÁ-ban

Október 17-én New Yorkban, a Brooklyn Academy of Music (BAM) színpadán mutatja be Tántorgók című előadását a Fitos Dezső Társulat a Tulipán Foundation meghívására.

A börzsönyi oroszlánvadász

„Hangok, arcok, halványuló emlékek látogatnak el hozzám életem messzi tájairól. El-elhozzák a múlt édes igézetét, s ami bajos volt, keserves volt, azt is megszépítve lebbentik már elém. Így van ez, ők az ifjúság, a küzdelmek, kemény munka és növekvő tapasztalat, ők együtt: Afrika…Afrika, amit felejteni nem lehet. - írta Kittenberger Kálmán. Az Afrika-kutató kalandos életét Tóth János idézi fel.

Legnagyobb vonuló madarunk

Ha az Alföldön ilyenkor a szabadban bóklászik az ember, hangos kiáltozásokra figyelhet fel. A sokfelől jövő „gru-gru” legnagyobb költöző, vonuló madarunkhoz tartozik, a daruhoz. Jellegzetes V alakban repülve, elérve a Kárpát-medence pusztáit, annak is a vizes helyeit, körözve, V alakú repülésöket feladva, kígyózva repülik be az eget, a népi díszítőművészetből ismert indás ornamentikát rajzolva az égre. Tóth János írása.

Magda néni, a tanárnő

Az ötvenes évek végén egy budapesti általános iskolában egy hatodikos tanuló elvörösödve, dühösen kiáltott rá az osztályfőnökére: »Nem szégyelli magát Magda néni, hogy olyanokat ír…?« Dedikáltatni hozta a Freskót, az osztályfőnök ugyanis a szerzője volt. A gyerekek addig Szobotka tanárnőként ismerték, és csak később jöttek rá, hogy ő : Szabó Magda.

Állat-áldás New Yorktól Peruig

Ló a katedrálisban, nyúl a szenteltvíz-permetben, madarak, kutyák és pórázon vezetett görények az amerikai kontinens északi és déli részén. Szent Ferenc napját az USÁ-ban, Latin- és Dél-Amerikában állatáldással ünneplik.

A legszebb hangszer

Mozizenekarban hegedült, kottákat másolt. Aztán tanított, komponált, a magyar kórusmozgalom egyik motorja lett, és megújította a karnagyképzést. Ha ma egy magyar iskolai kórus fellép, jó eséllyel Bárdos-mű is van a műsorban. Mert Bárdos komolyan vette Kodály tételét, hogy minden zenei műveltség alapja az ének – és azon dolgozott, hogy legyen mit és kivel énekelni. Bárdos Lajos 127 éve született október elsején - ami mára már a zene világnapja is lett.

Elek apó és Zeke, Kópé meg Huszár

Benedek Elek, a „nagy mesemondó” 166 éve, 1859. szeptember 30-án született a székelyföldi Kisbaconban. Születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját.

Az arkangyal, akit több vallás is tisztel

Olyannyira fontos és jeles nap volt Szent Mihály napja az évkörben, hogy az egész hónapot róla nevezte el a nép. De miért is volt ilyen fontos ez a nap - és Szent Mihály? Tóth János írása.

Bort, búzát, békességet!

A szüret annyiféle, ahány szőlőtermő vidékünk van. Mindenütt kicsit máskor kezdődik és másképp zajlik - de mindenütt vidám, közös munka volt - és van ahol így van ez ma is. Tóth János írása.

Madarak a Holdon

Sokáig nem jött rá az emberiség a költöző madarak titkára. Találgatták, hová tűnnek télen. Még a legbölcsebbek sem voltak ebben a kérdéseben annyira bölcsek - Linné szerint a madarak tollukat hullajtva téli álmot alszanak az iszapban, Arisztotelész szerint pedig átváltoznak. A találgatásoknak a gyűrűzés feltalálása vetett véget. Tóth János írása.

Gellért és a boszorkányok

Szent Gellért, a paptanárok patrónusa Imre herceg nevelője volt. Vértanúságának színhelye, a Gellért-hegy viszont a magyar boszorkányperek egyik főszereplőjévé is vált...

Máté és a mátéhét

Szent Máté napján a vámszedőből lett evangelista története és a magyar paraszti gazdálkodás egyik fontos határnapja találkozik. Két dolog biztos: van, ahol kötelező vetni mátéhéten - másutt viszont abszolút tilos.

Tamási a rengetegben

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. - ismételtem el magamnak. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával és a szemem megtelik a hajnal harmatával.” Tamási Áron ma lenne 129 éves. Tóth János írása.

Aki elvileg király is volt Madagaszkáron

Kevés életrajz olvasható úgy, mint egy kalandregény, és még kevesebb az, amelyről több, mint 200 évvel a születése után sem lehet mindig pontosan tudni:  hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a legenda. Benyovszky Móricé ilyen. A világutazó, katona és kalandor szeptember 20-án ünnepelné a születésnapját. 285 évvel ezelőtt jött világra a Nyitra vármegyei Verbón, a mai Vrbován. Az évszám azonban már itt sem egyértelmű: az 1741-es dátum mellett a nemzetközi szakirodalom többnyire 1746-ot ad meg. Ez az első kérdőjel egy olyan életúton, amelyet sok másik követ.

Amikor nincs belépni tilos

A Kulturális Örökség Napjain, szeptember 19–20-án az épített örökség nagyközönség előtt általában elzárt helyszínei nyitják meg kapuikat. Be lehet lépni egy régi lépcsőházba, fel lehet menni egy toronyba, körülnézni egy levéltárban, besétálni egy kúriába vagy akár egy régi üzem területére. Olyan helyekre is, amelyek egyébként nem fogadnak látogatókat.

Templomtornyok, padlások, magtárak rejtőzködő madara

Számos nép hiedelemvilágában rendkívül misztikus lény a bagoly. Megfoghatatlan, rejtélyes, és egyben félelmetes is. De mégis a misztikussága mögött ott rejlik egy olyan tartás, feszes figyelem, mely a bölcsességet is sugallja. Tóth János írása.

Háry Jánoska

A digitális benszülötteknek szól az opera új előadása az Eiffel Műhelyházban. Az Opera Gyermekkarának tagjai játszanak az előadásban - két felnőtt énekessel kiegészülve - amely iskolai és digitális környezetbe helyezi a klasszikus történetet. Bemutató: szeptember 19.

Keresztek az utak mentén

335 szeptemberében Szent Ilona megtalálta Krisztus keresztjét és felmutatták a népnek az ereklyét Jeruzsálemben. Ez a felmutatás a Szent Kereszt Felmagasztalása néven vált keresztény ünneppé. De miért állítottak kereszteket a határban a régiek?

Fecskehajtó Kisasszony

Szeptember az ősz első hónapja, még akkor is így tartjuk, ha már augusztus közepe után a Kárpát-medencében általában megváltozik az időjárás jellege, és egy kicsit kiszámíthatatlanabbá válik. Gyakrabban lehet számítani záporokra, zivatarokra, szeles időre, és lehűlésre. Ez valóban így is történt az idén is, olyannyira, hogy a szarvasbőgés is megkezdődött pontosan augusztus 20-án a Bükkben. Tóth János írása.

A per tárgya: Búsuló juhász

Sárospataki deákból sebesült hadnagy, bujdosó, kőfaragólegény, majd Müncheni akadémista. Stílust teremt, de nélkülözések közepette él és betegen hal meg pár évvel a negyven után. Izsó Miklós különleges élete és az első, magyar parasztot ábrázoló márványszobor, a Búsuló juhász története - amely nem is itthon, hanem Münchenben készült és egy per révén vált országosan ismertté - alkotójával együtt. És vajon miért készült belőle rengeteg porcelán?

Erdélyi Táncháztalálkozó

Táncháztalálkozó... de mi is ez valójában? Ahol találkoznak a táncházak? Vagy az ezekben résztvevő emberek találkozója? Akkor miért nem a „Táncházasok Találkozója”? És mit keres itt a kézművesség? Ezt egyszerűen megérthetjük, ha a hetvenes évek népművészeti mozgalmának fejlődéstörténetét nézzük. Tóth János írása.

Kisasszony napja

Ma van Szűz Mária születésnapja. Miért lett kisasszony? És miért van 3 ünnepe - Nagyboldogasszony, Kisasszony, Mária nap - egy hónapon belül?

Nézd a tánc nemeit

A magyar néptánckutatásnak vannak olyan személyiségei, akik nélkül nem úgy nézne ki ez a mozgalom, mint ahogyan ma kinéz. Az, hogy az amatőr mozgalom kibontakozhatott, szükség volt előzményekre, mint a Gyöngyösbokréta – mozgalom, a népi színjátszást támogató vidéki programok, vagy a népzenegyűjtők tevékenységei, akik sokszor már nem hagyták figyelmen kívül a néptáncot sem gyűjtéseik alkalmával. Ilyen személyiségek voltak Ortutay Gyula, Kodály Zoltán, Vargyas Lajos, Muharay Elemér, Lajtha László, Tálasi István, Dégh Linda, Gönyey-Ébner Sándor, vagy Vajda László. Ennek a népművészet iránt teljes életművükkel elkötelezett társaság következő generációjának kiemelkedő tánctudós egyénisége volt Dr. Pesovár Ernő. Tóth János írása.

A távolság nem lehet akadály

Utazó múzeum, bőröndbe csomagolt múzeumpedagógiai foglalkozások és határokon átívelő örökség-roadshow – a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Petőfi Kulturális Program keretében több különleges programot is megvalósít idén ősszel. A cél, hogy a kulturális örökség azokhoz a közösségekhez is eljuthasson, amelyeknek nehezebb személyesen ellátogatniuk a múzeumba.

Meztelen szőlősgazdák és a túrós csusza neve napja

Az őszt a régiek számára szeptember 1-je, Egyed napja hozta. A nap erősen kötődött a mezőgazdasági munkákhoz, időjárás-jósláshoz, állattartáshoz és a szőlő védelméhez. Aki korán kelt, találkozhatott virradatkor földjét körbejáró meztelen szőlősgazdákkal - és persze ekkor van a túrós csusza neve napja is .Cikkükből kiderül, miért is.

Jövő a semmiből

"Az iskolát általában a szülők sem szenvedhették, valami távoli, az ügyeket közelről nem ismerő hatalom okvetetlenkedésének tartották. Az iskolalátogatásért a gyerekek nem kaptak napszámot, a borsóböngészésért kaptak. A kilenc-tízesztendősöket már el is lehetett szegődtetni. Az iskolába úgy küldték a gyerekeket, mintha szívességből, mintha ingyen munkába küldték volna őket"- írta Illyés Gyula, aki maga is tanyasi iskolába járt. Idén 100 éves Klebelsberg Kunó oktatási miniszter iskolaalapító reform-törvénye a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról.

Mihez kezdjünk a természetben?

A tájban, a természetben a legérdekesebb és a legértékesebb az ember! - írja fenti művében ifj. Kós Károly. Az építész Kós fia szerint "nagyon kényelmetlen és nehéz" volt a géniusz fiaként karriert építeni - de neki mégis sikerült. 107 éve, augusztus 31-én született. Tóth János írása.

5 tény a Mohácsi csatáról

2026 augusztus 29-én pontosan 500 éve, hogy a mohácsi síkon eldőlt a középkori Magyar Királyság sorsa. A nemzeti emlékezetben a csata és II. Lajos király halála máig a legnagyobb történelmi tragédiák egyike. Az elmúlt évtized kutatásai – különösen a Pécsi Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Mohács 1526–2026” programja, valamint a 2024-es Brill-kötet – több, generációkon át öröklődő állítást árnyaltak vagy cáfoltak. Öt olyan tényt gyűjtöttünk össze, amelyekre a legújabb forrásfeltárások, földrajzi rekonstrukciók és régészeti vizsgálatok világítottak rá.